A skandináv mitológiában létezik egy rendkívül fontos természeti elem. Az Yggdrasil nem más, mint az élet fája, amelyen az egész univerzum nyugszik. Ez a kőris tehát kiemelt jelentőséggel bír mind az istenek, mind az emberek számára. Az Yggdrasil fa valójában a Midgard teremtésének forrása, de ennél sokkal többet is jelent.
Az élet fája fogalma más mitológiákban
Számos mitológia alapja a világfa koncepciója. Ez egy olyan kozmikus fát feltételez, amely összeköti az univerzum minden részét, beleértve az égi, a földi és az alvilági világokat is.
Chevalier és Gheerbrant szerint „a tölgy a fa, vagyis a világtengely megtestesítője, mind a keltáknál, mind a görögöknél Dodonában. Ez a helyzet a szibériai jakutoknál is.” Ezért sok nép rendelkezik a világ egy olyan archetípusával, amely erre a koncepcióra épül.
Az indoeurópaiaknál, a perzsáknál, a szlávoknál és a germánoknál is megtalálható az élet fája. A prekolumbián népeknél, különösen a szibériai sámánizmusban, a Földanyát szimbolizálja, és segíti a sámánt abban, hogy átlépjen egyik világból a másikba. Az élet fája az új-zélandi maori kultúrában is jelen van, ahol Kauri/Tane néven ismerik.
Az Yggdrasil koncepciója különösen fontos a skandináv mitológiában. Talán ez az a civilizáció, ahol a világfa a legnagyobb jelentőséggel bír, mind a történetekben, mind az emberek életében.
Az Yggdrasil 9 világa
Ahogy korábban említettük, az Yggdrasil koncepciója istenekkel és óriásokkal teli történetek középpontjában áll.
Ez a fa a világot és az életet jelképezi. Azt mondják, ha elpusztulna, az az univerzum teljes megsemmisülését vonná maga után. Az emberek és bizonyos viking istenségek mindenáron el akarták kerülni ezt a helyzetet. Ezzel szemben a Moin sárkány, amely a fa körül repked, a pusztulást kívánja. Gyökerénél egy forrás található, amely a bölcsesség kútját rejti. A kőris lombkoronájában egy sas, Vidofnir lakik. A szárnyai által keltett szél fenyegetést jelent a skandináv mitológia életfájára.
A négy szarvas: Dain, Duneyr, Durathror és Dvalin a fa leveleit legelik. Az ötödik szarvas, Eikthymir, az ágakat rágcsálja. Az Yggdrasil törzséből előbukkan Ratatosk mókus, aki fel-alá szaladgál a fán. Ő szítja a viszályt a gyökereket rágó Nidhogg kígyó és a Vidofnir sólyom között. A fa tehát az élet és a halál közötti küzdelem színtere, hiszen emellett még Heidrun kecske is a leveleit eszi.
Az Yggdrasil végső soron a világ és annak minden tartalmának ábrázolása. Ezt bizonyítja a leírt állatok jelenléte és a benne foglalt összes világ. A rá leselkedő veszélyek ellenére a fa erős és szilárd marad, ami lehetővé teszi mindenki számára, hogy többé-kevésbé harmóniában éljen.
Asgard
Az első világ, amelyet az Yggdrasil fenntart, Asgard. A kőris felső részén helyezkedik el, mivel ez az Áz istenek birodalma. Az ember teremtése után Borr három fia, Odin, Vé és Vili építette fel Asgardot.
A hatalmas erődítményeket különösen a Smior nevű óriás és kézműves emelte. Asgardban található az Idavoll síkság. Itt áll az a 12 templom, amelyet számos Áz isten tiszteletére emeltek. Finn Magnussen szerint ez a 12 állatövi jegyet is jelképezi. Asgardban található a Valhalla palota erődje is. Ide érkeznek a legbátrabb viking harcosok, hogy felkészüljenek a Ragnarök végső csatájára.
Alfheim
Ezt a világot Lighalfheimnek is nevezik. Ez a skandináv mitológia 9 világának egyike, és Freyr lakhelye. Ő a viking világ egyik legfontosabb istene. Freyr a jóléttel társítható, és ő irányítja az esőt és a napsugarakat. Ez teszi őt a termékenység istenévé.
A Verses Edda leírja, hogy az istenek Freyrnek ajándékozták Alfheim világát. Ez akkor történt, amikor kibújt az első foga, ami egy Izlandon még ma is élő szokás. Ez a változat azonban ellentmond az Áz és Ván istenek közötti háború mítoszának. Ugyanez a költői szöveg azt is állítja, hogy a világ a Fényalfák lakhelye. Azonban semmilyen bizonyított kapcsolat nincs ezek a lények és Freyr között.
Vanaheim
Az Áz istenségekkel ellentétben, Vanaheim világa a Ván istenek lakhelye. Úgy írják le, mint ami messze van Asgardtól, ami azonban nem akadályozza meg a két birodalmat abban, hogy együtt létezzenek az Yggdrasil-n belül. Sajnos a két istencsoport összecsapott isteni felsőbbrendűségük érvényesítése érdekében.
A Vánok és az Ázok ereje nem volt elég ahhoz, hogy eldöntse a küzdelmet. Ezért fegyverszünetet kötöttek. A béke megpecsételésére cserét hajtottak végre a két csoport között. Freyr és Freya, a Ván istenek, elcserélődtek a féleszű Honirral és Mimittel, ami a Ván istenek haragját váltotta ki. Válaszul lefejezték Mimirt, és a fejét visszaküldték Asgardba.
Jotunheim
Þrymr egy óriáskirály, aki Jotunheim világának élén áll. A mitológia szerint ez az a terület, amelyet Odin a teremtéskor az óriásoknak hagyott. Þrymr birtokolja az Utgard erődöt. A francia skandinavista, François-Xavier Dillmann, aki tanulmányozta Snorri Eddájának jegyzeteit, a világot Midgardtól keletre, az Yggdrasil központjában helyezi el.
A legújabb prózai szövegek azonban Jotunheimet északra helyezik. Hogy a világtájaknál maradjunk, ezen a birodalmon belül a Vaskerdő keletre található. Valójában Járnviðrben laknak a farkas alakú óriások. Jotunheim egyébként Hrungnir lakhelye is, az az óriás, akit Odin lóversenyre hív ki.
Midgard
Midgard etimológiailag „középső udvart” jelent. Ez a Föld neve és az emberek lakhelye. Manheimrnek is nevezik, mint az „emberek háza”, ezt a kifejezést az egész emberiségre használják. Ez az egyetlen világ, amelyet az emberek láthatnak. A többi birodalom szinte mind láthatatlan.
Midgardot egy hatalmas óceán veszi körül, amelyet áthatolhatatlannak tartanak. Ezt a víztömeget Jormungandr, a gigantikus tengeri kígyó lakja. Olyan nagy, hogy képes körbeölelni az egész világot, és a saját farkába harapni. Ez az állat védi a Földet a potenciális hívatlan vendégektől.
Svartalfheim
Ha a fényalfáknak megvan a saját világuk, a sötét alfáknak is megvan a maguké Svartalfheim formájában. Ezt a világot néha összekeverik a törpék világával, amelyet Nidavellirnek hívnak. Ez utóbbit néha egyedüliként ábrázolják az Yggdrasil megjelenítésében. Svartalfheim, Midgardhoz és Jotunheimhez hasonlóan, a világfa felénél helyezkedik el.
A fényalfák és a sötét alfák közötti különbségtétel csak Snorri Eddájában jelenik meg. Valószínű, hogy ez a keresztények angyalai és démonai közötti ellentét átültetése. Utalhat az alfák kultuszának két aspektusára is. A fényalfák a termékenységi kultuszt, míg a sötét alfák a halottak kultuszát képviselik.
Muspeillheim
A skandináv mitológiában Muspeillheim a tűz világa. Ez Surt óriás birodalma, aki folyamatosan fenyegeti az egész univerzum egyensúlyát. A Ragnarök idején csatlakozik a Jotunokhoz, és kardjával elpusztítja a 9 világot, legyen szó istenekről, emberekről vagy az Yggdrasil gyökereiről.
Ginnungagap annak a hatalmas lángoló szakadéknak a neve, amely többek között káoszt hoz. Ez a tűzfolyam különösen az erőszakot és a pusztítást jelképezi. Sajnos kevés szöveg szól erről a világról. A források főleg a világ teremtéséről és a Ragnarök végső csatájáról szólnak.
Niflheim
Muspeillheim mellett Niflheim az univerzum teremtésének két forrásvilága közül az egyik. A köd vagy a sötétség világának is nevezik, és jegesként írják le. Északon helyezkedik el, az Yggdrasil harmadik gyökere alatt. Niflheim közepén található a Hvergelmir forrás, ahonnan az Elivagar folyók fakadnak.
A hideg és a meleg találkozása tette lehetővé Ymir születését és az Yggdrasil-t alkotó többi világ megteremtését. Niflheim, a hó birodalma, a halált, az idő múlását és a feledést jelképezi, mivel ott sem lakók, sem fény, sem szél nincs jelen.
Helheim
Végül Helheim egy másik világ, amelyet az Yggdrasil tart. Egy hideg és ködös helyen élnek a halottak. Bár a csatában elesett legjobb viking harcosok a Valhallába kerülnek, ez nem igaz az öregségben vagy betegségben elhunytakra.
Hela, a halál istennője uralkodik ebben a világban, amelyet Niflheim előszobájaként írnak le, mivel ott még sötétebb van. A Ragnarök idején Hela elküldi az összes halottat, hogy még egyszer harcoljanak. Ekkor Loki, Hela apjának parancsnoksága alatt fognak állni.
Odin felakasztása
Ez az egyik legfontosabb rítus a viking közösség számára. Odin, akit az istenek istenének tartanak, felakasztotta magát az Yggdrasil-re. De miért?
Odin azért akasztotta fel magát a világ kőrisére, hogy több hatalomra tegyen szert. Az Edda egyik versében olvashatjuk az isten szavait:
„Tudom, hogy felakasztottak
A szélfútta fára,
Kilenc éjszakán át.
Dárdával sebeztek meg
És felajánlottak Odinnak
Önmagamat áldoztam fel önmagamnak.”
Ez a gyakorlat egyébként az írországi vagy észak-ázsiai sámánokéhoz hasonló.
A 9 napos és 9 éjszakás felakasztása során Odin lemondott az ételről és az italról. Az isten különösen a Gungnir lándzsát szenvedte el, amely a teste közepébe volt fúródva. Egyfajta rituális halált élt át, amely lehetővé tette számára, hogy hozzáférjen a rúnák tudásához:
„Nem adtak alamizsnát
Sem húst, sem egy csepp vizet
Lekezeltem a szemem,
Kiáltva ragadtam meg őket,
Aztán visszaestem.”
Odin látomása, amint felfedezi a rúnaköveket és a szimbólumokat, amelyek az északi ábécét alkotják, már nem a hús-vér szemével, hanem a szelleme szemével történt. A fizikai látásról való lemondás végül látóvá tette, és a rúnák mágikus ereje megjelent előtte. A böjt ellenére, amelyet cselekedete során tartott, Odin új ifjúsággal telve érzi magát. Már nemcsak a harcosok istene, mostantól a költők és a bölcsek istene is.
A felakasztás hasonló Jézus Krisztus keresztre feszítéséhez. Az az elmélet, miszerint az Odin által bemutatott áldozatot Jézus szenvedése ihlette volna, már nem érvényes. Krisztus azért tette ezt, hogy megmentse a szenvedő emberiséget. Odin esetében ez egy egyéni hatalom megszerzésére irányuló cselekedet. És az Yggdrasil, amely az életet és a világot szimbolizálja, tanúja és egyik szereplője lesz a rúnakövek tudásához való hozzáférésnek.
Az Yggdrasil a populáris kultúrában
A viking mitológia a fát széles gyökerekkel ábrázolja, amelyek a föld mélyéből erednek (a születésért), és robusztus törzzsel rendelkezik, hogy legyőzze az életben felmerülő nehézségeket. Ez több ágra és levélre oszlik, amelyek utat törnek az ég felé, egészen az istenség eléréséig (a halálért).
A populáris kultúrában az Yggdrasil erősen jelen van. Megtalálható az American Gods sorozatban, ahol Grimnir használja a Gungnir lándzsája megjavítására. A híres Vikings sorozat is ábrázolta. Az 1. évad végén Ragnar elviszi fiát, Bjornt, aki még kamasz, és leendő feleségét, Aslaug-ot, hogy felfedezzék a fát.
A videojátékok terén a God of War saga 2018-ban megjelent részében 2 formában mutatja be. Először is, a terem eleme, amely lehetővé teszi a játékosok számára, hogy mozogjanak a birodalmak között. Az Yggdrasil ágainak formájában is megjelenik a birodalmak közötti világban, ami lehetővé teszi a gyorsabb mozgást egyazon birodalmon belül.
Végül, ez a neve annak a szervernek is, amely hitelesíti a Mojang játékok játékosait, a stúdióé, amely a Minecraft megalkotásáról híres.
