Sigurd Kígyószem | Ragnar próféciájának fia!
Ragnar Lothbrok a viking történelem egyik legikonikusabb alakja. Ám a „Ragnar” név csak az utódai révén vált igazán a dicsőség és a diadal szinonimájává. A viking istenek földi örököseinek szánt Ragnar-fiak hamar a szabad ember jelképévé váltak, különösen a legkisebb fiú, Sigurd Kígyószem!
Már korán mindenki úgy ismerte, mint a nagy Ragnar méltó fiát, és hamar kiderült, hogy rendkívüli harcos. Ennek ellenére kevés történelmi tény maradt fenn erről a titokzatos alakról.
Skandinávia legendás viking királyaként – sőt, egyes források szerint egész Európa uralkodójaként – Sigurd Kígyószem számos történet és monda alapjául szolgált az idők során. Ebben a cikkben kibogozzuk az igazságot a mítoszoktól, és elmeséljük Sigurd Kígyószem látványos történetének teljes verzióját.
Sigurd Kígyószem története
Sokan hallottatok már Sigurd Kígyószemről, a viking harcosról, aki számos módon hagyta rajta nyomát civilizációján. A történelmi beszámolók és az ősi sagák szerint Ragnar halála után ő uralkodott a viking királyság nagy részén. Hatalmas népszerűsége miatt számtalanszor emlegették legendás viking harcosként.
A viking aranykor utolsó dán királyaként a skandináv királyság az ő uralkodása alatt folyamatosan gyarapodott. Mégis, a mai napig számos kérdés övezi ezt a titokzatos személyiséget:
- Valóban a legendás Ragnar Lothbrok fia volt?
- Hogyan halt meg? Valóban a testvére ölte meg?
- Hogyan vált ilyen nagyszerű viking vezérré?
A cikk végére teljesen megértitek majd a prófécia gyermekének történetét. Azt az embert, aki valóra váltotta Ragnar Lothbrok álmát, és a végső északi királlyá vált!
Ragnar és fiainak próféciája
A viking mitológia kiemelt jelentőséget tulajdonít a legendáknak és próféciáknak, különösen, ha azok közvetlenül érintik hősei sorsát. Ragnar Lothbrok egyike volt ezeknek az ikonikus alakoknak. Mivel már kiskorától kezdve isteni vérrel és képességekkel rendelkező lényként írták le, minden adottsága megvolt ahhoz, hogy igazi viking királlyá váljon.
Ebben az értelemben a „Ragnar, a Szőrös Nadrág sagája” elmeséli, hogy egyik kalandja során találkozik egy jósnővel, a völvával. Ő feltárja előtte, hogy nagy tettekre hivatott, és hogy az istenek négy fiút adnak neki egy harcosi családból származó nőtől.
Azt is megjövendöli, hogy gyermekei később a viking világ egyedüli uralkodói lesznek. Legkisebb utódja, aki nem más, mint Sigurd Kígyószem, generációkon át viszi majd a nevét. Ő viszi tovább a fáklyát, és emeli történetét a legendák szintjére. Így az fennmarad, amíg az emberek beszélni fognak ezekről a hőstettekről.
Ragnar számos felesége
Ragnar Lothbrok, mindenáron meg akarva valósítani a próféciát, expedícióra indul, hogy megtalálja azt a feleséget, aki valóra váltja dicsőséges álmait. Útját részletesen leírja egy 12. századi izlandi könyv, a Völsunga saga.
Ragnar első felesége Thora Borgarthiort, egy viking valkűr volt. Azonban ő betegségben elhunyt, és csak két fiuk született. Csak miután hírnévre és hatalomra tett szert, találkozott egy páratlan szépségű és eszű nővel: a híres Aslaug-gal.
Mivel Kráka néven mutatkozott be, hogy elrejtse nemesi származását, négy fiút szült Ragnarnak:
- Legidősebb fiuk a Björn Vasoldal nevet kapta;
- Második fiuk, aki testi fogyatékkal született, az Ivar, a Csontnélküli nevet kapta;
- A harmadik gyermek, a legkevésbé ismert, Hvitserk;
- A testvérek közül a legfiatalabb a híres Sigurd Kígyószem.
Ezzel szemben egy másik 13. századi történelmi forrás, Saxo Grammaticus „Dánok története” (Gesta Danorum) című műve egészen más történetet mesél el. Nagyrészt ebből a beszámolóból merített ihletet a Vikings sorozat.
Ezen ősi szövegek szerint Ragnar első felesége nem más volt, mint a viking harcosnő Lagertha. Második felesége pedig Thora Borgarthiort, nem pedig Aslaug. Sőt, Ragnar fiainak száma és neve is változó: ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló különböző forrásokat, nehéz, sőt lehetetlen őket összhangba hozni. A következő részben maradjunk a Völsunga saga elméleténél, hogy ne keveredjünk bele.
Sigurd legendás vonalának szimbóluma
A kígyó (vagy néha a sárkány) visszatérő szimbólum, amely a viking mitológia számos történetének középpontjában áll. A Ragnars saga például elmeséli, hogyan kellett Ragnarnak megölnie egy óriási kígyót, hogy feleségül vehesse első feleségét, Thorát. Ez a tett hozta meg számára legendás becenevét: Ragnar, a Szőrös Nadrág.
Ugyanebben a történetben fedezzük fel, hogy Aslaug Sigurd és Brynhildr lánya. Szülei mindketten nagy harcosok, a viking kor igazi legendái voltak. Tudjuk, hogy meggyilkolásuk után Aslaug élete veszélyben forgott. Ezért, hogy megvédje, nevelőapja új nevet adott neki: „Kráka”, amelyen Ragnar megismerte.
Ragnar legkisebb fiának néveredete
Az északi Fáfnismál vers elmeséli az epikus csatát, amely Aslaug apja, „Sigurd” és egy óriási kígyó (más történetekben sárkány), „Fáfnir” között zajlott. Fáfnir eredetileg egy gonosz kis törpe volt, aki kincset lopott a viking istenektől.
Ebben a történetben kiderül, hogy ő isteni származású. Valójában, a kígyó elleni harca előtt Odin, egy öregembernek álcázva magát, tanácsokkal látja el, hogyan győzze le a gonosz fenevadat.
Sigurd, akit rendíthetetlen bátorságáról ismertek, sikeresen legyőzi a gonosz kígyót. A harc során a lény mágikus vére fröccsen rá, így képessé válik arra, hogy madarak nyelvén értsen, a lény által őrzött kincsen felül.
Ez a történet alapozta meg hírnevét, és lett később Ragnar legkisebb utódja nevének forrása!
Aslaug próféciája: Ragnar legendás fiának születése
Az északi történetek szerint, különösen a Ragnars saga loðbrókar alapján, Sigurd lánya, Aslaug egy völva volt. Ő egy jósnő, aki isteni származásából fakadó látnoki képességekkel rendelkezik.
Aslaug nemesi származását még Ragnar előtt is titokban tartották. Ezt a titkot jól őrizték, egészen addig a napig, amíg rá nem vették, hogy hagyja el Aslaug-ot, és vegye feleségül Eysteinn király lányát. Hogy bebizonyítsa, valóban Sigurd, a kígyó legyőzőjének egyetlen lánya, megjövendölte, hogy a gyermeke, akit a szíve alatt hord, a kígyó jellegzetes jegyét viseli majd apja tiszteletére.
Aslaug igazat szólt, és próféciája valóra vált! Ragnar legkisebb fia úgy született, hogy a bal pupillája kígyó alakú volt. Ragnar elismerte hibáját, és visszatért feleségéhez és legkisebb fiához, akit nagyapja tiszteletére neveztek el: Sigurd Kígyószemnek.
Azonban a Sigurd Kígyószem által viselt jegy formája és jelentése a történetek és legendák szerint kissé eltér:
- Fáfnirt szimbolizálja: ez az a kígyó, amelyet a mitikus hős legyőz. Ez a tett hozza meg a dicsőséget, a gazdagságot és a hírnevet az egész viking világban;
- Jörmungand-t jelöli: a farkába harapó óriási kígyó. Az északi hiedelemvilágban az Ouroborost képviseli, amely a reményt és az újjászületést szimbolizálja. Ez Ragnar visszatérésének előjele Aslaug királynőhöz, akihez örökké hűséges marad.
Ez a történet a Vikings sorozat 2. évadában is megjelenik.
Ragnar és Sigurd kapcsolata
Büszke vitéz fiára, Ragnar gyakran vitte magával Sigurdot expedícióira. Robusztus harcosokként és kiváló stratégákként ő és testvérei felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a viking királyság terjeszkedésében.
Két expedíció a legemblematikusabb: a Hellespontoszi (Oroszország) és az Anglia elleni hadjárat. Ez utóbbi tele volt szerencsétlen eseményekkel, amelyek elkerülhetetlenül Ragnar halálához vezettek.
Egy balszerencsés jelenetben Anglia királya, Aelle kígyóverembe dobatja, mert nem hajlandó felfedni kilétét. Az angol király pontosan tudta, hogy Ragnar fiainak bosszúja nem várat magára sokáig.
Nem tévedett! Amit hősünk és testvérei tartogattak számára, az örökre belevésődött a skandináv történelembe. Végrehajtották rajta a Vérsas-büntetést, a viking idők egyik barbár gyakorlatát, amely elviselhetetlen fájdalommal járt: minden áldozata kínok között halt meg.
Apjuk elvesztése után a négy testvér felosztotta földjeit. Mindegyikük a maga módján tisztelgett az emléke előtt.
Sigurd Kígyószem királyi leszármazása
Kiemelkedő viking királyként Sigurd Kígyószem örökölte Seelandot, Scaniát és Hallandot, valamint Vikent; amelyekből később Dánia, Svédország és Norvégia lett. Bár egy királyi család feje volt, leszármazási vonalát nehéz pontosan meghatározni.
Ennek ellenére a fiairól szóló legendák számosak, anélkül, hogy elegendő bizonyíték lenne az egyik vagy másik mellett.
Egyesek azt állítják, hogy ő Harde-Knut vagy Harthacanute apja, akit egyik foglyától, Blaejától, Aelle northumbriai király lányától nemzett. Ez utóbbi 900 körül lehetett Dánia királya, ami egybeeshet azzal az időszakkal, amikor Sigurd Kígyószem már nem uralkodott.
Mások biztosak benne, hogy Gorm, az Öreg, Dánia királya volt a fia. Csakhogy ő csak harminc évvel később került trónra.
A legmeglepőbb változat a Gesta Danorum-é, ahol Sigurd valódi leszármazása egy igencsak legendás probléma középpontjában áll. A trón jogos örökösének, Ericnek – a legfiatalabb fiának – a személyazonosságát egy bizonyos Harald fia Erik bitorolja.
Számos viszály után Harald Klak fia Guthorm vet véget az életének, és állítja helyre a dolgok természetes menetét. Hálája és elismerése jeléül a leendő király feleségül veszi a lányát, akitől egy fia születik, akit Knutnak nevez el.
Sigurd Kígyószem halála
Kevés beszámoló maradt fenn Sigurd Kígyószem vagy Ragnarsson életéről és haláláról. Apja, Ragnar halálához hasonlóan az övé is az egyik legrejtélyesebb az adott korszakban. Ez arra késztet egyes történészeket, hogy megkérdőjelezzék magát a létezését is.
Pedig ő valóban létezett, még ha sok homályos folt is övezi utolsó napjait.
A legelterjedtebb mítosz az, amelyet a Vikings sorozat közvetít. Eszerint testvére, Ivar keze által halt meg. Ez a verzió azonban nagyon valószínűtlen, ráadásul a szakértők és a hűséges nézők is erősen vitatják.
Fia, Erik trónra lépését nyomon követve megbecsülhető, hogy Sigurd halála 891 körül következett be. E logika alapján ésszerűbb, hogy természetes halállal, öregségben halt meg, különösen azért, mert semmilyen történelmi esemény nem szól ez ellen.
Mivel egy olyan skandináv királyi dinasztia alapítója volt, amely egészen Franciaország északi részéig kiterjesztette területét, senki sem tagadhatja, hogy Sigurd Kígyószem mély hatást gyakorolt az északi birodalomra. A róla rendelkezésre álló korlátozott és ellentmondásos információk ellenére biztos, hogy méltó volt a nevéhez, és minden bizonnyal a viking kor meghatározó alakjai közé tartozik.
