Björn I. vagy Vasbordájú | A legnagyobb viking hódító története!
A vikingek egy lenyűgöző civilizációt alkottak, amelynek bátor harcosait senki és semmi nem állíthatta meg. A skandináv nép nemcsak egész Európát, de korának összes királyságát rettegésben tartotta. Egy viking királytól azonban mindenki különösen tartott: a legendás Björn I.-től!
Vasbordájú Björn, a mitikus Ragnar Lodbrok fia az, aki miatt a vikingek mindenki számára félelmetessé váltak. Apja és testvérei oldalán sikeres portyákat vezetett a világ távoli pontjaira. A történetek szerint Björn I. egy vad viking vezér volt. Számos hőstettével ő alapozta meg a vikingek legendáját.
A történetek és a valóság határán mozgó cikkünkben felfedezheted Björn I. történetét. Ezt számos neves történész jegyezte fel különböző vidékekről, míg mások megkérdőjelezték a hitelességét. Készülj fel, hogy megismerd a viking korszak egyik legnagyobb királyának eredetét.
Björn I. vagy Vasbordájú Björn: Ragnar mitikus fia
Björn I., aki Kr. u. 840 és 845 között született, a legendás Ragnar Lodbrok egyik feltételezett fia. Apja halála után ő követte őt a svéd trónon, ahol 876-ban bekövetkezett haláláig uralkodott. Ez idő alatt alapította meg a Munsö-dinasztiát, a svéd királyok mitikus vérvonalát.
Ragnar legendájához hasonlóan Björn történetét is homály fedi, és számos kérdőjel övezi. Azonban Ragnarral ellentétben a történészek egyetértenek abban, hogy Björn valóban létezett a IX. században. Sokan azonban úgy vélik, hogy a neki tulajdonított tettek nem mind az övéi, és csak azért kapcsolták hozzá, hogy növeljék királyi vérvonalának dicsőségét.
Ahhoz, hogy teljesen megértsük ennek a mitikus viking alaknak a bonyolultságát, vissza kell mennünk a gyökereihez. Csak ezekkel a kritikus információkkal érthetjük meg felemelkedését a legendás királyi címig.
Björn I. Järnsida eredete: egy király bizonytalan származású anyával
A széles körben elterjedt hiedelemmel ellentétben Lagertha, a viking harcosnő nem Vasbordájú Björn anyja. A „Vikingek” sorozat nem történelmi sorozat, és soha nem is állította, hogy az lenne, innen erednek a forgatókönyvírói szabadságok.
Valójában Ragnarnak csak 3 gyermeke született Lagerthától a 3 évig tartó házasságuk alatt. Fiukat „Fridleif”-nek hívták, míg a 2 lányuk neve ismeretlen maradt.
Björn I. anyjának kiléte a sagák és beszámolók szerint változó:
- A Ragnars saga loðbrókar szerint: az anyja „Aslaug” vagy „Kráka” volt. Azt állítják, hogy egy legendás viking hős és egy valkűr lánya.
- A Gesta Danorum szerint: Saxo Grammaticus szerint Björn „Thora Borgarthiort” fia. Ő egy olyan jarl leszármazottja volt, akinek a kezét Ragnar egy óriási kígyó legyőzésével nyerte el.
A „Ragnarssonaþáttr” vagy „Ragnar fiainak története” szerint Ragnarnak csak két gyermeke született Thorától: Eiríkr és Agnar. Mindketten nagyon fiatalon haltak meg betegségben. Thora korai halála után Ragnar feleségül vette „Aslaug”-ot, aki életet adott legendás gyermekeinek, köztük Björn I.-nek is.
Aslaug, Björn I. isteni vérvonalú anyja
A Ragnars saga loðbrókar elmeséli Aslaug történetét, a viking mitológia és folklór híres alakját. Egyes szerzők szerint ő egy valkűr istennő volt, aki ehhez a viking királyhoz vezette a legnagyobb győzelmeit.
Aslaug, a legendás viking hős, Siegfried és a valkűr Brynhildr lánya, páratlan szépségű lány volt. Azonnal minden nagy viking vágyának tárgyává vált. Hogy megvédje őt, nagyapja, „Heimer” egy óriási hárfát készített, amelyben elrejthette. Szülei halála után a hárfával együtt elmenekült a királyságból.
Heimer egy parasztcsaládnál talált menedéket. Azonban a hárfa, amelyben Aslaug rejtőzött, hamar felkeltette a házaspár figyelmét. Tévesen azt hitték, hogy kincset rejt, ezért megölték Heimert, hogy megszerezzék. Végül megtalálták a kis Aslaug-ot a hárfában, és úgy döntöttek, örökbe fogadják.
Egy idő után rájöttek, hogy nemessége és szépsége veszélyt jelenthet rá. Ezért adták neki a Kráka nevet, ami „varjút” jelent. Így rejtették el élete nagy részében, egészen addig a napig, amíg Ragnar tudomást nem szerzett a páratlan szépségű nőről.
Így történt, hogy Ragnar megkérte Kráka kezét, miután az próbára tette intelligenciáját és éles elméjét. Ragnar Lodbrok-nak 4 fia született feleségétől, Aslaug-tól. Ők a következők:
- Csonttalan Ivar;
- Björn I. vagy Vasbordájú;
- Hvitserk, akit csak a „Ragnarssonaþáttr”-ban említenek;
- Kígyószemű Sigurd.
Kráka nem volt egyszerű halandó. Isteni vér csörgedezett az ereiben, ami látnoki képességgel ruházta fel. Az ő tanácsainak köszönhetően érték el Ragnar és Björn I. legnagyobb győzelmeiket.
Thora Borgarthiort, a legendás viking királynő
A Gesta Danorum-ban Saxo Grammaticus egy egészen más történetet mesél Vasbordájú Björn eredetéről. Valójában az anyja nem más volt, mint Thora Borgarthiort, a második feleség, akit Ragnar Lagertha után vett el, és aki Herrauðr svéd király lánya volt.
Thora kezének elnyeréséhez Ragnarnak egy hatalmas kihívással kellett szembenéznie: le kellett győznie egy „lindwormot”. Ez egy óriási kígyó volt, amely a hercegnőt fogva tartotta a palotájában. Ragnar egy lándzsával és szőrös nadrággal győzte le a lényt, amely megvédte őt a kígyó mérgétől és harapásától.
Ezen kaland során ragadt Ragnarra híres beceneve: „Lodbrok”, ami „szőrös nadrágot” jelent. Ezt a címet viselte utána fia, Björn Lodbrok is.
Szintén a Gesta Danorum szerint Ragnarnak 7 fia született Thorától, így Björn a 4. gyermeke volt. Ivar és Sigurd mellett Björn I. másik 4 testvére:
- Rathbarth Ragnarsson;
- Dunwat Ragnarsson;
- Agner Ragnarsson;
- Halfdan I. Ragnarsson.
Vasbordájú Björn háborús hőstettei
A dán és skandináv hagyományokban egy viking király fiának bizonyítania kell a háborúban. Ezért kellett apja seregét és flottáját csatába vezetnie, hogy megerősítse tekintélyét és értékét leendő királyként.
Amikor Ragnar Lodbrok király lett, elküldte fiát, Björnt a királyságon kívülre. 855 nyarán említik először az „Annales Bertiniani et de Fontenelle”-ben. Mentora, Hasting, a bátor viking segítségével és tanácsaival Björn I. győzelemre vezette Ragnar flottáját a Nyugati Frank Királyság ellen.
Ugyanebben az évben Björn egy másik nagy viking, Sigtrygg segítségével felhajózott a Szajnán, hogy gyarmatosítsa Franciaország földjeit. Givold sírja közelében állították fel bázisukat, hogy támadásokat és portyákat indítsanak Párizs városa ellen. Így végül 856 és 857 között kifosztották azt. Nem sokkal később Björn erődöt épített az Osselle-szigeten, Normandiában, és hosszú éveken át onnan vezette küldetéseit.
Számos portyája és expedíciója során szerezte meg Björn legendás „Vasbordájú” címét.
A „Vasbordájú” Björn cím jelentése és eredete
Björn I. számos csatát vívott apja, Ragnar oldalán. Becenevét egy svéd uralkodóval, Sörlével való viszály során szerezte. A csatatéren Björn hatalmas károkat okozott az ellenséges csapatoknak anélkül, hogy egyszer is megsebesült volna.
A legendák szerint Björn I. és testvérei ereiben viking istenek vére csörgedezett. Ez egyrészt valkűr származású anyjuktól, másrészt apjuktól, Ragnartól származott, aki az „Alfar” isteni vérvonal közvetlen leszármazottja volt.
Így a harc során Björn egyetlen csepp vért sem hullatott. Egy isteni erejű viking harcoshoz hasonlították. Azt mondják, erejét a bordáiból vagy az oldalából merítette, ami vas keménységű ellenállást biztosított számára. A csata után Ragnar bemutatta fiát egész Svédországnak, mint a Vasbordájú Vikinget.
Így született meg a legnagyobb viking vezér legendája, Vasbordájú Björn. Egy harcos, aki egyedül is képes volt egy csata kimenetelét a maga javára fordítani.
Björn egyéb hódításai
A Földközi-tenger térsége számos viking portyát élt át, amelyeket Björn és Hasting vezetett 859 és 861 között. Így számos francia, normandiai, arab, ír és skandináv forrás és szöveg ezt az időszakot a vikingek dicsőséges korszakaként írja le.
Az arab történész, „Ibn Idhari” leírja a vikingek támadását 62 hajóval az Ibériai-félszigeten. Ez a győzelem lehetővé tette a Björn I. által vezetett flotta számára, hogy áthaladjon a Gibraltári-szoroson, és kifossza szinte az egész Földközi-tengert:
- Az első megtámadott régió Dél-Franciaország volt. Úgy döntöttek, hogy ott telelnek át;
- Ezután megszállták Olaszországot, és elfoglalták Pisa városát és Szicíliát.
Azonban egy szörnyű vihar során Björn viking flottája súlyos veszteségeket szenvedett. Több mint 40 hajó süllyedt el a Földközi-tengeren az összes kincsükkel együtt. A megmaradt erők összegyűjtésére Björn mentora, „Hasting” azt tanácsolta neki, térjen vissza az Ibériai-félszigetre, és tervezze meg a további portyákat és expedíciókat.
Ez lehetővé tette számukra, hogy megvédjék magukat az arab királyság flottájával szemben. Ezt követően tovább folytatták Olaszország meghódítását, ahol a legnagyobb kolostorok gazdagságát szerezték meg.
Björn I.: Ragnar Lodbrok jogos örököse
A történetek szerint utolsó napjaiban Ragnar Lodbrok túlságosan magabiztossá vált, és legyőzhetetlennek hitte magát. Ez vezette a vesztéhez az utolsó, Anglia elleni portyája során. Kráka vagy Aslaug figyelmeztetései ellenére, akik megjósolták a vereségét, Ragnar mégis végrehajtotta ezt az utolsó expedíciót mindössze két hajóval.
Ragnart elfogta az angol Ælla, Northumbria királya. Egy kígyókkal teli tömlöcben vesztette életét, ahol a harapásukba és mérgükbe halt bele. Megbosszulására Björn I. és testvérei tervet készítettek, amely Ælla király bukásához vezetett. Egy véres viking rituáléval kínozták meg, amelyet vérsasnak neveznek.
Svédország új királya
Ragnar halála után királyságát felosztották törvényes fiai között. A „Ragnar fiainak története” szerint Björn I. „Uppsala” ura és Svédország királya lett. Ezt követően a történelmi forrásokban ritkán említik Björnt, és senki sem tudja, hogyan halt meg ez a nagy viking vezér. Azt mondják, békés napokat élt utolsó leheletéig.
Legendája két fián, két nagy viking harcoson és királyon keresztül él tovább.
A Munsö-dinasztia alapítója
Björn I. Järnsida a legnagyobb viking királyi vérvonal alapítója. Leszármazottai a XI. századig uralkodtak Skandináviában. Ragnar és apja, Sigurd voltak az elsők ebben a vérvonalban, amely Björn fiain keresztül folytatódott:
- II. Björnsson Erik, aki apját követte Svédország királyaként. Neki is két fia született, akik uralkodtak az országon;
- Refil Björnsson, egy nagy viking harcos, számos hőstettel. Fia, III. Refilsson Erik lett Svédország új királya nagybátyja halála után.
A Munsö-dinasztia több mint 200 éven át, azaz a teljes viking kor alatt uralkodott Svédországon és az egész északi királyságon. Sok történész állítja, hogy az izlandi források sokat szépítettek ezen a vérvonalon, hogy több tekintélyt és dicsőséget adjanak királyaiknak.
Björn I. története, ez az emblematikus viking alak, apjához, Ragnarhoz hasonló. Egy bizonytalan eredetű király volt, aki egy egész nép dicsőségének forrása lett.
