Völvák: Prófétanők és Varázslónők
Az óskandináv és germán népek a papnőket és prófétanőket “völva”-ként (vagy ófelnémetül “vala” és “wala”) emlegették. Az óészaki “seiðkona” és “spákona”, valamint az óangol “spaewife” vagy “wicce” (a boszorkány régi elnevezése) kifejezések mind olyan nőket jelöltek, akik a skandináv mágia valamely ágát gyakorolták. Ezek a nők a germán mitológia visszatérő alakjai.
A Völva etimológiája
A “völva” szó feltehetően a vǫlr-ből származik, ami guzsalyat jelent. Ez a szó rokonítható a protogermán *walwōn kifejezéssel, amelyből az angol “wand” (pálca) szó alakult ki. A völva (többes számban völur) tehát – a Nornákhoz hasonlóan – a guzsaly hordozója.
A völur olyan hagyományos ezoterikus tudományokat gyakoroltak, mint a seiðr (igézés), a spá (jövendőmondás) és a galdr (rúnák mágiája, sámánizmus). Őket nevezték fjölkunnig-nak, azaz azoknak, akiknek a tudása (kunne) teljes vagy hiánytalan (fjol).
A különböző szerepkörök és terminológiák
Azokat, akik kizárólag a spá-t gyakorolták, spákona-nak vagy spækona-nak nevezték; ezek az óészaki kifejezések a jövendőmondó nőket jelölték. Óangolul spæwīfe-nek hívták őket. Ez a szó a protogermán *spah- tőből és az indoeurópai *(s)peḱ (nézni, megfigyelni, látni) gyökből származik, így rokon a latin specio (“látok”) és a szanszkrit spáçati és páçyati (“lát”) szavakkal. A férfiakat, akik ezt a tudományt űzték, spámaðr-nak hívták.
Hasonlóképpen, a seiðr esetében seiðkona-ról (nő) vagy seiðmaðr-ról (férfi) beszélünk. A mitológia és a történelmi feljegyzések szerint a völur olyan hatalommal bírtak, hogy még Odin, az istenek atyja is az ő segítségüket kérte, hogy megismerje az istenek jövőjét. Ezt örökíti meg a Völuspá, amelynek címe, a “völv-s-spá” szó szerint azt jelenti: “a prófétanő éneke”.
A guzsaly neve seiðstafr, azaz “seiðr-pálca”. Ez Freya egyik attribútuma és a völvák eszköze.
Történelmi feljegyzések a völvákról
A gall háborúról szóló feljegyzéseiben Julius Caesar a germán vezér, Ariovistus elleni csatáról (Kr. e. 58) írva megjegyzi:
“Amikor Caesar megkérdezte a foglyokat, miért nem bocsátkozott csatába Ariovistus, azt a választ kapta, hogy a germánoknál szokás, hogy a családanyák – miután kikérték az égi jeleket és megkapták a jóslatokat – döntenek arról, hogy harcba szálljanak-e vagy sem; ők pedig azt mondták, a sors nem engedi, hogy a germánok győzzenek, ha az újhold előtt támadnak.”
Tacitus írásai (Kr. u. 1. század) szintén említést tesznek ezekről a germán prófétanőkről. Ezeket a “papnőket” fehér ruhába öltözött idős asszonyokként írja le, akik hadifoglyokat áldoztak fel, és a kiontott vért (a Blót szertartása) ajánlották fel, amely nélkülözhetetlen folyadék volt a jósláshoz.
Jordanes történész a Getica című művében (XXIV:121) gót völvákról ír, akiket Aliorumnasnak neveztek. Ezek a völvák a hunoknál találtak menedéket, miután Filimer király száműzte őket.
Paulus Diaconus krónikás leírja, hogyan kértek a vandálok segítséget Odintól a győzelemhez a 7. században. A longobárd vezérek anyja, Gambara, Freya segítségét kérte, aki a völvájával való jó kapcsolatának köszönhetően rászedte Odint, ezzel biztosítva népe győzelmét.
A völvák által bemutatott emberáldozatról Ahmad ibn Fadlan arab diplomata számolt be, aki 921-ben a volgai bolgárokhoz utazott. Egy varég vezér temetésén egy rabszolgalány önként áldozta fel magát, hogy urával együtt temessék el.
A Landnámabókban egy Þuríðr Sundafyllir nevű völvát említenek, aki éhínség idején hallal töltötte meg a fjordot. Ezt a Landnámabók történelmi tényként kezeli.
A völvák a skandináv folklórban
Az óskandináv társadalomban a völva olyan idős nő volt, aki megszabadult a családi kötelékektől. Az országot járta, fiatal férfiak kíséretében, és súlyos helyzetekben kérték ki a tanácsát. Tekintélye megkérdőjelezhetetlen volt, munkájáért pedig bőkezűen megfizették.
A skandináv irodalom leghíresebb völvái közé tartozik Heidi a Völuspából és Gróa boszorkány (Növekedés) Svipdag énekéből (Svipdagsmál). A Hyndluljóðban Freya istennő találkozik Hyndla völvával, és együtt indulnak Valhallába.
Más sagák is említenek völvákat, például Þórbjörgr-t Vörös Erik sagájából vagy Huld-ot az Ynglinga-sagából. A Baldrs draumarban egy völvát kérdeznek meg, hogy magyarázza meg Baldr álmát. A galdr és a spá rituáléi a Ragnarök napján érnek véget.
A völvák szertartása
Beavatás
A Grógaldr (“Gróa varázsigéje”) című műben a völvává válás feltételei jelennek meg. Svípdagr mostohaanyja, Skaði küldetésére indul, hogy megtalálja az utat Menglöd (Freya másik neve) kamrájához. Svípdagr ekkor elhunyt anyja, Gróa, a völva segítségét kéri, kilenc védelmező formulát énekelve. Az igék az élet és a természet különböző aspektusaira vonatkoznak.
Seiðr szertartás
Vörös Erik sagája leírja, hogyan gyakorolja a seiðr rituálét Þórbjörgr völva, más néven Þorbjörg Lítilvölva. Érkezése előtt a házat alaposan kitakarítják. Tisztelettel fogadják, és a díszhelyre kísérik. A völva különleges ételt kap: kását, kecsketejet és a ház állatainak szívéből készült ragut.
Az első éjszaka után a következő napot a seiðr táncnak szentelik, amelyhez speciális eszközökre van szükség. Külön emelvényt építenek számára, ahol egy csoport fiatal nő különleges éneket énekel, hogy megidézzék azokat az erőket, amelyekkel a völva kapcsolatba kíván lépni.
Egy 13. századi izlandi törvénykönyv említi, hogy a seiðr (“útiseta”) – a trollok felébresztése és a pogány rituálék gyakorlása – halálbüntetést vont maga után. Még 1854-ben is említettek egyfajta boszorkányságot, ahol a varázsló kint töltötte az éjszakát a szabadban, hogy megjósolja a jövőt.
A rituális öltözék
Vörös Erik sagájában a völva kék vagy fekete, ékszerekkel díszített, bokáig érő kabátban jelenik meg. Kezében a rézből készült, drágakövekkel díszített seiðstafr-t tartja. Ezenkívül üveggyöngy nyakláncot, fekete báránybőrből és fehér macskabőrből készült fejfedőt, valamint marhabőr cipőt és fehér macskabőr kesztyűt visel.
A seiðstafr
A seiðstafr egy szimbolikus vagy valódi guzsaly, rézből vagy fából. Ez a pálca a völva mágikus hatalmának jelképe. Aki háromszor megérint a pálcával az arcán, az elveszíti az emlékezetét. Láthatatlan szálak szövődhettek a guzsaly és egy ember (például egy harcos) között. A csomók “kötésének” vagy “oldásának” művészete befolyásolhatta az élet különböző területeit, beleértve a háborúkat is.
A seiðstafr a Nornákra, a skandináv mitológia sorsfonóira is utal. Angliában a 19. századig a “guzsaly ág” kifejezést használták az anyai ági leszármazás jelölésére.
A völvákhoz hű istenek
Freya
A mágiával leginkább Freya istennő hozható összefüggésbe. Ő tanítja meg a seiðr-t az Ászoknak, és bölcsességéről, valamint mágikus erejéről ismert.
Sif
A Prózai Edda előszavában egy völva elmagyarázza, hogy Sif, Thor felesége, szintén spákona volt.
Odin
Freya tanította meg a seiðr-t Odinnak, bár ő alapvetően harcos isten. Odin, a Rúnatal szerinti rúna-felfedezése révén, szintén a mágia mestere.
Azoknak, akik többet szeretnének megtudni a vikingek lenyűgöző világáról, fedezzék fel további viking blogbejegyzéseinket, és látogassanak el webáruházunkba, ahol az ősi idők által inspirált tárgyakat találhatnak.
