Ász istenek | A viking istenek története és eredete
Az északi mitológiában az Ászok a viking vallás fő istenségei, akik szoros kapcsolatban állnak Odinnal. Így például Thor, Freyja vagy Loki is az Ász istenek családjába, azaz az Æsir-ek közé tartozik.
Azonban az északi panteon istenségeinek listája meglehetősen hosszú. A legtöbb északi mítosz ezen istenségek történeteit meséli el, kezdve Odinéval!
Ezzel kapcsolatban tudta-e, hogyan teremtette Odin az univerzumot és a kilenc világot? Hogyan vált Loki az Ászok tagjává? Vagy hogyan építik újjá ezek az istenek a világot a Ragnarök után?
Hogy választ kapjon ezekre a kérdésekre, ebben a cikkben elmeséljük az Ász istenek történetét, a család születésétől egészen a Ragnarökig. Készüljön fel egy fantasztikus eposzra, amely feltárja az Ász istenek történetét és eredetét.
Az Ász istenek: az Ászok és Asgard királyságának születése
Az Ászok az északi mitológia fő istenségei. Jóindulatú istenek, akik Asgard királyságában élnek, amely a skandináv mitológia kilenc világának egyike.
Amellett, hogy az univerzum egyensúlyának őrzői, az Ász istenek védelmezik az emberek világát, Midgardot, a jégóriások, azaz a jötunnok által megtestesített gonosz erőkkel szemben. Ezért tisztelték őket a vikingek, és a skandináv mitológia nagy része az ő életük története köré épül.
Sok pogány istenséggel ellentétben az Ász istenek nem halhatatlanok, és szenvedni is képesek. Ez a részlet különösen fontossá válik, amikor megtudjuk, hogy egy jósnő megjövendöli Odinnak az idők végét és Asgard királyságának pusztulását.
Mielőtt azonban odáig jutnánk, először áttekintjük a főbb Ász istenek történetét és eredetét, kezdve az első Æsir, azaz Odin isten történetével.
Odin, az Ász istenek atyja és királya
Odin, Vili és Vé, egy ősi isten, Bur és egy óriásnő, Bestla három fia, az északi mitológia első Ász istenei. A « Ginnungagap »-ban születtek, még az északi univerzum megteremtése előtt. A Ginnungagap egy végtelen űr, amelyet « ősi káosznak » neveznek, és amely elválasztja a tűz és a jég ősi helyeit.
Hatalmas erőkkel felruházva Odin és két testvére szüntelen harcot folytat a káosz teremtményeinek egy fajtája, a jötnarok vagy jégóriások ellen. Ez egy végeláthatatlan háború, amelyet a három testvér vív, mivel ellenségeik száma folyamatosan nő.
Hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek ennek, Odin úgy dönt, hogy közvetlenül az ősi óriásnőre, Ymirre, az összes jötnar anyjára támad. Egy veszélyes küzdelem után Odin és testvérei legyőzik őt.
Halálakor vérár ömlött ki a testéből a Ginnungagapba. Ez az özönvíz olyan hatalmas volt, hogy kiirtotta az óriások egész faját, Bergelmir és felesége kivételével, és a világ óceánjainak megteremtésére szolgált.
Azt gondolva, hogy véget vetettek a jégóriások csapásának, a három testvér úgy dönt, hogy megteremti a világot. Ymir húsát használják Midgard megteremtésére, amely az emberek királysága lesz, míg teste többi részét a következőkre használják fel:
- A hegyek megépítése az óriásnő csontjaiból;
- A sziklák formálása a fogaiból;
- Végül pedig az ég és a felhők megteremtése a koponyája és agya segítségével.
Csak ezt követően költözött Odin Asgard királyságába, és alapította meg az Ász istenek családját. Ez csak a kezdete Odin isten kalandjainak, amelyeket ebben a cikkben fedezhet fel.
Frigg, az Ász istenek királynője
Frigg istennő Odin isten felesége, és következésképpen Asgard királyságának királynője, ahogy azt a Gylfaginning 9. fejezete is tanúsítja:
« A feleségét (Odint) Friggnek hívták, Fjörgvinn lánya. Az ő vérükből származik az a nemzetség, amelyet az Æsir családjának nevezünk, akik benépesítették az Ősi Ásgardot és az összes hozzá tartozó királyságot, és ez a család egy isteni vérvonal. »
Az északi mitológiában Frigg a termékenység és a szerelem istennője. Az egész viking nép tisztelte, és könyörületéért imádkoztak a betegek szenvedéseinek enyhítésére.
Gyógyító ereje mellett olyan isteni adománnyal is rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy ismerje minden egyén sorsát. Azonban soha nem fedi fel a jövőt, és nem avatkozik be a dolgok menetébe, kivéve, ha két fia egyikének halálát látja.
Ráadásul Frigg az egyetlen istennő, akit tizenkét szolgálólány vesz körül, ellentétben a többi Ász istennel, akiket háziállatokkal ábrázolnak. Sőt, ő az egyetlen istenség, aki leülhet Odinnal a trónjára, a « Hlidskjálf »-ra, ahonnan megfigyelheti a kilenc világot.
Így alapította meg Odin és Frigg az Ász istenek dinasztiáját!
Baldr, a fény és a szépség istene
Baldr a fény, a boldogság és a szépség istene. Odin és Frigg második fiaként ő az Asgardban leginkább tisztelt Ász isten, akinek jóságát mindenki dicséri. A Snorri-Edda 22. fejezete olyan szép és ragyogó lényként írja le, akiből fény árad:
« Ő az Æsir legbölcsebbje, aki a legszebben beszél és a legkegyesebb; ez a tulajdonság kíséri őt, és senki sem cáfolhatja meg az ítéleteit. » — Gylfaginning, 22. fejezet.
Baldr feleségül veszi Nannát, az öröm és a béke istennőjét, és Breidablik lakhelyén uralkodik, egy égi helyen, ahol nem lehet tisztátalanság. Bár Baldr a legfontosabb isten Odin után, egy végzetes sors köti őt testvéréhez, Hödhöz.
Höd, Odin isten elfeledett fia
Höd pedig Odin és Frigg legidősebb fia. Ő egy vak isten, akinek a neve óészaki nyelven « harcost » vagy « küzdőt » jelent. Csak annyit tudunk róla, hogy olyan hatalmas, mint Odin, és egyetlen embernek sincs joga tisztelni őt.
Az igazat megvallva, a történetét szándékosan törölték az Ász istenek, mert véletlenül megölte Baldrt.
Ez a legenda akkor kezdődik, amikor Baldr saját haláláról szóló előérzetes álmokat kezd látni. Frigg ekkor úgy dönt, hogy megszegi esküjét, miszerint soha nem avatkozik be a sorsba, és megpróbálja megmenteni a fiát. Sietve megesket minden létező dolgot, hogy soha ne bántsák a fiát, de elfelejti a törékeny fagyöngyöt.
Amikor Loki, a cselszövés istene megtudja ezt az információt, úgy dönt, hogy eljátssza utolsó gonosz tréfáját. Így, miközben az Ász istenek Baldr vélt sebezhetetlenségét ünneplik, és különféle lövedékekkel dobálják, Loki rászedi Hödöt, hogy ölje meg őt:
« Hödr a csoporton kívül állt, mert vak volt. Ekkor mondta neki Loki: “Miért nem lősz Baldrra?” Ő így válaszolt: “Mert nem látom, hol van Baldr, és azért sem, mert nincs lövedékem”. Akkor mondta neki Loki: “Tedd, mint a többiek (az Ász istenek), és tiszteld meg Baldrt. Megmutatom, hol áll; és lőj rá ezzel a gallyal. » – Gylfaginning, 49. fejezet.
Nem sejtve, hogy a szóban forgó gally egy fagyöngynyíl, Höd átszúrja Baldrt, aki élettelenül rogy össze az összes Ász isten előtt. Ez a tragikus halál a vég kezdetét jelzi, és bejelenti a Ragnarök bekövetkeztét.
Thor, a mennydörgés mindenható istene
Thor, a mennydörgés istene, Odin isten és Jörd istennő fia. Ő a viking kor legnépszerűbb északi istensége, de napjainkban is az. Az Ász istenek leghatalmasabb harcosának tartják, aki kalapácsával Mjölnir zúzza szét az óriásokat. A skandináv mitológia számtalan legendát mesél el, ahol Thor megmenti Midgardot a jotunnok csapásától.
Thor feleségül veszi Sifet, egy földdel társított Ász istennőt, akitől Thrúd nevű lánya születik. Utóbbin kívül Thornak két másik fia is van, Magni és Modi, két másik házasságból. Ő és egész családja Bilskirnir lakhelyén él, amely a kilenc világ legnagyobb kastélya.
Ezenkívül Thornak más attribútumai is vannak a Mjölnir mellett. A Snorri-Edda szerint ezek a következők:
- Járngreipr : egy pár speciális kesztyű, amelyet fekete törpék kovácsoltak. Ezeknek köszönhetően tudja forgatni a Mjölnir-t anélkül, hogy aggódnia kellene a túl rövid nyél miatt;
- Megingjord : ez a neve Thor mágikus övének. Ez megtízszerezi az erejét és a hatalmát;
- Tanngrisnir és Tanngnjóstr : két mágikus bak, amelyek a villámisten szekerét húzzák. Ezek
Bár Thor a viking harcos erejét szimbolizálja, a termékenységgel és a jóléttel is összefüggésbe hozzák. Az emberek királyságának védelmezője, egy igazságos és jóindulatú isten, aki közel áll a viking civilizációhoz.
Ezzel kapcsolatban, ha többet szeretne megtudni Thor legendájáról, ne habozzon elolvasni a neki szentelt cikkünket!
Sif, az aranyhajú istennő
Sif Thor isten felesége, aki arany hajáról ismert, az Ász istennők közül a legszebb. Bár hírneve messze elmarad férjéé mögött, ő is az Ász istenek családjának egyik legfontosabb istennője.
Sif valójában az a fél, amely teljessé teszi Thort. Thor az ég és az elemek ura, míg Sif a föld és a jó termés istensége.
Ennek ellenére az erről az Ász istennőről szóló történetek nagyon ritkák a viking mitológiában. Ennek ellenére szerepe kulcsfontosságú azokban a legendákban, amelyekben jelen van. Például ő a közvetlen oka az Ász istenek legfontosabb attribútumai megteremtésének, mint például Odin isten « Gungnir » lándzsája vagy a Mjölnir kalapács.
Magni és Modi, az Ász istenek öröksége
Magni és Modi Odin isten fiai, akik örökölni fogják a Mjölnir kalapácsát a Ragnarök vége után. Ezek az istenek túlélik az idők végét, és más Ász istenek oldalán segítenek kormányozni a világot.
Egy nagyon bölcs óriás, « Vafþrúðnir » jövendölésén keresztül tudjuk meg az Ász istenek sorsát a Ragnarök vége után. Az Odin és ez az óriás közötti párbeszédet az Edda költeményeinek Vafþrúðnismál 51. strófája rögzíti:
« Vidarr és Váli
Lakják majd az istenek hajlékait
Amikor Surtr lángja kialszik;
Módi és Magni
Birtokolják a Mjölnir-t
Thor harcának végén. »
Így egy új világ születik, és Thor legendája Magnin és Modin keresztül öröklődik tovább.
Loki, a jötunn származású Ász isten
A viking mitológiában Loki a ravaszság és a viszály istenét képviseli. Az emberi pszichológia több arcát öltő összetett karakter, ő a fő antagonista, aki a Ragnarök eseményeit szervezi. Jellemző rá a nyugtalan elme és az alakváltó képesség, amely lehetővé teszi számára, hogy más teremtményekké változzon vagy nemet váltson.
Farbauti óriás, a villám, és Laufey fia, ami lombos szigetet jelent. Ez az egyesülés egy villámcsapta fához hasonlítható, szimbolizálva a káoszt és a katasztrófát, amelyet a cselszövés istene hoz. Sigyn istennővel kötött házasságából két fia született, Nari és Vali. Ágyasától, Angrboda óriásnőtől 3 gyermeke van: a Jörmungand kígyó, a Fenrir farkas és Hel, a holtak istennője. Ezenkívül Loki isten az anyja Sleipnir-nek, Odin isten 8 lábú hátasának.
Bár a jötunnok közé tartozik, Lokit Odin maga fogadja be az Ász istenek panteonjába. Találékonysága, intelligenciája és számos tulajdonsága ellenére mindig alacsonyabb rendűnek érzi magát a többi viking istennél. Ezért játszik rengeteg gonosz tréfát. Ő a felelős többek között a Mjölnir ellopásáért, az Anvari-arany ügyéért és sok más szerencsétlenségért.
Súlyos bűncselekményt követ el, Baldr, Odin fiának meggyilkolását. Emiatt kiűzték Asgardból, egy kígyó alá láncolták, és arra ítélték, hogy a mérge az arcára csöpögjön a Ragnarökig, amikor minden kötelék elszakad. Ezen az alkalmon háborút indít az Ász istenek ellen, a Helheim jégóriásainak élén. Heimdall, az Ász isten és Loki végül megölik egymást.
Azonban Loki isten továbbra is egy nagyon összetett karakter, aki még meglepheti Önt. Fedezze fel minden arcát ebben a cikkben.
Ászok és Vánok, az északi istenek háborúja
Az Ászok nem az egyetlen északi istenségcsoport. Valójában két másik isteni család létezik, a Diszek és a Vánok. Az utóbbiak ellen vívnak az Ászok hosszú háborút. Ez a skandináv istenségek közötti első összecsapás, amelyet a « Völuspá » költemény és a Snorri-Edda ír le.
Így az Odin vezette Ász istenek és a Njörd vezette Vánok közötti csata évszázadokig tart. Az Ász istenek első vereségével és az ősi Asgard pusztulásával végződik.
Ez a háború azonban meglehetősen meglepő kimenetelű, mivel túszcserével ér véget. Így a két tábor megegyezett egy fegyverszünetben:
- Az Ász istenek Mímirt és Hoenirt küldik a Vánok közé élni, és az utóbbit teszik meg új vezetőjükké;
- A Vánok a megbékélés zálogaként Freyját, Freyrt és Njördöt adják.
Végezetül a két istencsalád egy kupába köpve ünnepli ezt a paktumot, és nyálukból született Kvasir isten.
Freyja és Freyr, az Ász istenek túszai
Freyja és Freyr testvérek, Njörd és Nerthus gyermekei. Bár eredetileg Ván istenek, befogadják őket az Ász istenségek panteonjába, és ennek a családnak teljes jogú tagjaivá válnak.
Freyja a szépség és a szerelem istennője. Ő egy fő északi istenség, aki a viking mitológia első valkyrie-jét testesíti meg. Saját germán kultusszal rendelkezik, és Odinnal osztozik a csatában elesett harcosok felén. Sőt, megtanítja neki a jóslás titkos művészetét.
Azonban Freyja istennő egy olyan istenség, aki még sok titkot rejt, amelyeket teljes mértékben felfedezhet a neki szentelt cikkünkben.
Ezenkívül ikertestvére, Freyr a termékenység, a jólét és az élet istene. A Snorri-Edda 24. fejezetében fedezzük fel őt először:
« Freyr az Ászok legdicsőbbje. Hatalma van az eső és a napsütés felett, és ezáltal a föld gyümölcsei felett, és jó hozzá imádkozni a jólétért és a békéért. Hatalma van az emberek sorsa felett is. » — Gylfaginning, 24. fejezet.
Ő egy jó és jóindulatú északi isten, akit minden ember kedvel. Az Ász istenek oldalán fog harcolni a Ragnarök során, de ott fog elpusztulni Surt óriás keze által :
« Freyr szembeszáll Surttal, és ez egy szörnyű találkozás lesz, amíg Freyr el nem esik. Halálának oka az lesz, hogy hiányozni fog neki a kiváló kard, amelyet Skirnirnek adott. » — Gylfaginning, 51. fejezet.
Kvasir a bölcsesség és a tudás istene az északi mitológiában. Az Ász és Ván istenek nyálából születik, amikor úgy döntenek, hogy véget vetnek háborújuknak. Ő a tudást testesíti meg, ahogy a Snorri-Edda magyarázza:
« Olyan bölcs volt, hogy senki sem tehetett fel neki olyan kérdést, amelyre ne tudott volna válaszolni. Hosszú utakat tett meg a világban, hogy megtanítsa az embereknek a tudományt. » – Skáldskaparmál, 2. fejezet.
Sajnos hatalma olyan nagy volt, hogy felkeltette Fjalar és Galar törpék irigységét. Ők végül megölik, és véréből készítik el a mézsört, egy italt, amely lehetővé teszi Kvasir tudásának és bölcsességének megszerzését.
Az északi Ász istenségek panteonja
A fő viking istenségeken kívül más emblematikus karakterek is az Ász istenek közé tartoznak. Fedezzük fel együtt Vidart, Heimdallt, Tyrt és Bragit, a viking mitológiában fellelhető legendás északi isteneket.
Vidar, a bosszú istene
Diszkréciójáról és pártatlanságáról híres, mégis Vidar, az örök csendes, az, aki Odin isten bosszúját viszi véghez. Utóbbinak a Gríðr óriásnővel való egyesüléséből született, fizikai erő tekintetében Thor segítője. Hol rettenthetetlen fiúnak, hol csendes Ásznak nevezik.
Izlandiul a Víðarr azt jelenti, hogy « aki messziről uralkodik ». Másrészt óészaki nyelven a vidre gyökből származhat, ami « fát » jelent, ami megmagyarázza az erdők ura címét. Egy áthatolhatatlan elvarázsolt erdőben található palotát választ lakhelyéül, a Landvidit.
Vidart a Snorri-Edda a következőképpen írja le:
« Van egy másik is, akit Vidarnak hívnak, a csendes Ász. Vastag cipője van, és majdnem olyan erős, mint Thor. Tőle kapnak az istenek nagy segítséget minden próbatételben. » – Gylfaginning, 29. fejezet.
Ennek ellenére ritkák a mítoszokon belüli beavatkozásai, a Ragnarök nagy csatáján kívül. Különösen említik részvételét Ægir lakomáján, amelyet a Lokasenna költemény ír le.
Mindazonáltal a bosszú Ász istene arról ismertebb, hogy megölte Fenrir farkast a prófétai világvége során. A gigantikus teremtmény teljesen elnyelte Odint a csatatéren. Ahogy megjövendölték, fia megbosszulja őt.
A Völuspá szerint átszúrja Fenrirt legendás kardjával, amely széles és éles, egyenesen a szívébe. A Snorri-Eddán azt mesélik, hogy kitépte a pofáját. Alsó állkapcsát mágikus bőrcipőkkel támasztja ki, miközben fejét az egek felé löki.
Túléli a Ragnarököt Vali oldalán, és részt vesz a világ megújulásában. Idavollban uralkodnak, abban a városban, amely ott székel, ahol az ősi Asgard királysága állt.
Heimdall, a Ragnarök hírnöke
Odin fia, Heimdall a fény, a hold és a tűz viking istene. Azt mondják, 9 anyja van: az óriások világának 9 hulláma, amelyek elcsábították Odint, és egyesültek, hogy ezt a gyermeket hordozzák. Emiatt örökölte az óriások tulajdonságait: nagy termet, fejlett hallás, és egy madárnál rövidebb alvás.
Heimdall egyben a bifrost őrzője is, az Asgardot az alsóbb viking világokkal, különösen a Jötunok királyságával összekötő szivárványhídé. Közel ehhez a lángoló átjáróhoz lakik, Himinhbjörgben.
Másrészt ez az Ász isten egy nagyon különleges kiegészítővel rendelkezik, a Gjallarhorn-vel. Ez egy kürt, amelyet Heimdall fog megfújni, hogy bejelentse a Ragnarök bekövetkeztét. A Völuspában említik, hogy ezt a hívást a 9 világban hallani fogják.
Az Edda költeményei szerint Rig néven száll le az emberek királyságába. Vezetői szerepet testesít meg, és így határozza meg a viking társadalom három osztályát: a jarlokat, a szabad embereket és a rabszolgákat.
Heimdall sorsa az, hogy Loki keze által haljon meg, a Ragnarök utolsó csatájában.
Tyr, a háború és az igazság istene
Óészaki nyelven a Tyr egy általános név, amely az istenség szinonimája. Ennek ellenére a mitológiában kifejezetten a menny, a háború és az igazság istenét jelöli. A nevét germán nyelven a hét egyik napjáról, a keddről kölcsönzi.
A történészek egyetértenek abban, hogy ő volt a fő viking isten, majd Odin és Thor vette át a helyét a viking inváziók időszakában. Fő feladata az emberek jogainak védelme.
Tyr istent így Odin isten fiának tekintik. Tulajdonságai közé tartozik a bölcsesség, a bátorság, de mindenekelőtt a jog és az igazságosság kifejezett érzéke. Bölcsességének ápolása érdekében hosszú utakra indult az egész viking univerzumban.
Ebben az értelemben Loki isten ellentéteként helyezkedik el, aki a ravaszságot és a csalárd szellemet képviseli. Ez utóbbi szemére vetette, hogy konfliktusokat keres, ahelyett, hogy elősegítené a megbékélést az ellenfelek között.
A vele kapcsolatos legmeghatározóbb történet a kezének feláldozása. Mivel az Ász istenek aggódtak Fenrir növekedése miatt, megpróbálják vashuzalokkal megkötözni, különféle cseleket alkalmazva.
Egyik sem hatékony, ezért a törpékhez folyamodnak, hogy készítsenek egy mágikus selyemszálat a visszatartására. Azonban Fenrir ezúttal kételkedve visszautasítja, hacsak valamelyikük nem hajlandó a kezét a szájába tenni zálogként.
Tyr az, aki önként jelentkezik, aminek köszönhetően a farkas a Ragnarökig kötve marad. A menny és az igazság királyának sorsa az, hogy azon a napon szembeszálljon Helheim őrző kutyájával.
Bragi, a költészet viking istene
A Gylfaginning, eddikus költemény szerint Bragi isten az, aki feltalálta a költészetet. Neve az óészaki bragr szóból származik, ami költészetet jelent. Legendás ékesszólással és rendkívüli tollal rendelkezik.
Hosszú szakállú istennek is nevezik, és jelen volt Ægir lakomáján. Ráadásul az északi mitológiában az ifjúság almáinak őrzőjének férje lehet.
Más Ász istenekkel ellentétben Bragi kizárólag a Snorri-Eddában szerepel. A viking kor más nagy történelmi forrásaiból való hiánya miatt egyes szerzők azt gondolják, hogy Odinról lehet szó, aki szintén tehetséges a szavakkal.
