Floki Vilgerðarson | A felfedező, aki rátalált Izlandra!
A vikingek, ezek a megállíthatatlan harcosok, arról is híresek, hogy a nagy felfedezők népe voltak. Mindig is kiváló tengerészek és hajósok hírében álltak. Számos viking szelte át a tengereket, és formálta örökre az emberiség történelmét. Az egyik ilyen ikonikus viking felfedező nem más, mint Floki Vilgerðarson.
Floki a viking civilizáció egyik legnagyobb hajósa volt. Egyszerre volt hatalmas erejű harcos, éles érzékű felfedező és forradalmi hajótervező, így hamar híres vikinggé vált. A mai napig megkerülhetetlen viking karakternek számít.
Hogy megtudd, hogyan vált ez a viking igazi legendává, ebben a cikkben feltárjuk Floki Vilgerðarson valódi történetét. Készülj fel, hogy felfedezd ennek a viking hősnek az eredetét!
Floki Vilgerðarson története: vajon tényleg létezett?
Floki Vilgerðarson valóban létezett, történetét pedig az Izland felfedezését és benépesítését leíró történelmi mű, a „Landnámabók” örökítette meg. Sajnos keveset tudunk Floki származásáról és korai éveiről.
Az egyetlen ismert történelmi tény Flokiról, az izlandi felfedezőútján kívül, a következő:
- Születésének körülményei: Floki feltehetően Kr. u. 830 körül született Norvégiában;
- Szüleinek neve: apját „Glamur”-nak hívták, míg anyja teljes neve feltehetően „Vilgerð Hörða-Káradóttir” volt;
- Királyi vérből származik: egyes források szerint egy bukott jarl-dinasztia leszármazottja volt, amely a norvég Hedemark tartományból eredt.
Floki karaktere a „Vikingek” sorozatnak köszönhetően vált igazán népszerűvé. Azonban a sorozat csak részben merít ezekből a történelmi tényekből, hogy életre keltse ezt a mitikus viking személyiséget. Valójában számos különbség van az igazi Floki és a sorozatbeli karaktere között.
Hogy segítsünk különbséget tenni Floki Vilgerðarson fikciója és valósága között, elmeséljük ennek a viking hajósnak a meglepő történetét.
A „Floki Vilgerðarson” vagy „Hrafna-Flóki” név eredete
Floki „Vilgerðarson” neve egy anyai név, ami azt jelenti, hogy az anyjától örökölte. A „Vilgerðarson” az óészaki nyelvben a „Vilgerð” anyai névből és az „arson” utótagból áll, ami fiút jelent. Így a Vilgerðarson szó szerint úgy fordítható, hogy „Vilgerd fia”.
Ami Floki „Hrafna” becenevét illeti, azt az izlandi expedíciója során szerezte. Egyes beszámolók szerint 3 hollót vitt magával, hogy sikerre vigye az utazást a jeges föld felé. Ekkor kapta a „Hrafna Floki” tiszteletbeli címet, ami óészaki nyelven „Hollós Flokit” vagy „a hollók mesterét” jelenti.
A viking civilizációban a holló szent szimbólum. Ez a cím különleges jelentéssel bír. Megtiszteli viselőjét, és azt jelzi, hogy:
- Istenekhez közeli viking: a viking folklórban a hollók Odin egyik szimbólumai. Két hollója, Hugin és Munin, figyeli a 9 világot, és ők Odin szemei és fülei. Hugin a gondolatot képviseli, míg Munin az „emlékezet” metaforája;
- Olyan személy, aki képes elvezetni az elveszett lelkeket: a csataterek felett köröző hollók a vikingek lelkét a Valhallába vezetik. Floki pedig elvezeti társait egy új, termékenyebb földre, így hasonló a hollóhoz.
Flokit Loki isten ihlette?
Kétségtelen, hogy Floki rendkívül intelligens volt. Miután családját megfosztották a Hedemark régió feletti hatalomtól, új földet akart találni magának és társainak. Ekkor kezdett bele egy teljesen új típusú viking hajó építésébe. Végső alkotása egy olyan hajó lett, amely képes volt ellenállni a legvadabb tengereknek és átszelni a legszűkebb folyókat is.
Intelligenciája, gyors észjárása és néha ravaszsága miatt gyakran hasonlították Loki istenhez. Ez különösen igaz a Vikingek sorozatra, ahol Floki misztikus erőkkel rendelkezik. Sok rajongó számára Floki egy isten, de nem is akármilyen: ő maga Loki isten!
Ennek a rajongók körében népszerű elméletnek sajnos nincs történelmi alapja. Valójában a „Floki” név nem „Loki”-ból származik, a hasonlóságok ellenére sem. Óészaki nyelven azt jelenti: „hősies viking”.
Floki története a „Landnámabók” szerint
A Landnámabók jelentése „A honfoglalás könyve”. Izland skandinávok általi felfedezésének és benépesítésének történetét meséli el. Az Izlandot benépesítő nagy viking felfedezők listáján szerepel Floki Vilgerðarson neve is.
Ebben a kéziratban olvashatjuk, hogy expedíciója során Floki magával vitte az egész családját. Felesége és két gyermeke kísérte el. Felesége, „Gró Bjornsdottir” valóban élt, gyermekei pedig az Oddleifur és Þjóðgerður neveket viselték.
A Landnámabók szerint Floki pontosan tudta, hová tart: egy felfedezetlen szigetre, amely Midgardtól messze északra fekszik. Ami elsősorban erre ösztönözte:
- A remény egy jobb életre, távol a veszélybe került viking királyságtól;
- Termékeny és művelhető föld ígérete családja és minden társa számára;
- Új kezdet a háborúktól kimerült vikingek számára.
A Vikingek sorozattal ellentétben csak azután döntött úgy, hogy vakon belevág az expedícióba, hogy elveszítette feleségét, „Helgát”. Semmi sem tartotta már Kattegatban, és a viking istenekre bízta magát, hogy vezessék egy új sors felé!
A történet mindkét változatában azonban hollókat vitt magával, hogy mutassák az utat a szárazföld felé. Legyen szó bánatról vagy szükséghelyzetről, Floki egy rendkívül találékony és meglepő karakter marad.
Izland felfedezése Floki által
Izland felfedezése és benépesítése a viking kor egyik legjobban dokumentált eseménye. Két fő történelmi forrás létezik:
- A Landnámabók: egy kézirat, amely részletesen leírja Izland benépesítését. A 9. század vége és a 10. század eleje között íródott. Nemcsak Izland felfedezését követi nyomon, hanem felsorolja az összes telepes nevét is, beleértve Flokit és társait.
- Az Íslendingabók: ez a könyv nagyrészt a Landnámabók-ból merít. Óészaki nyelven azt jelenti: „Az izlandiak könyve”. A 12. század körül íródott, és főként Izland keresztényesítéséről szól.
Az Íslendingabók mellett a Landnámabók-nak négy másik változata is létezik, amelyek Floki Vilgerðarson történetét mesélik el.
Az első viking úttörők
Floki Vilgerðarson nem az első viking felfedező, aki rátalált Izlandra, valójában a harmadik volt. Az első felfedező, aki rátalált erre az új földre, egy Naddodd nevű norvég viking volt. 830-ban, a Norvégia és Izland között fekvő Feröer-szigetekre irányuló expedíciója során Naddodd eltévedt a tengeren, és a tervezettnél messzebb sodródott.
Hihetetlen utazása egy ismeretlen földre vezette, amelyet „Snaeland”-nek vagy „hóföldnek” nevezett el. A sziget keleti partján kötött ki, és egy évet töltött ott, mielőtt visszatért volna Norvégiába. Ez a régió ma a „Reyðarfjörður” nevet viseli.
Sok évvel Naddodd véletlen felfedezése után egy második viking is megpróbálta megtalálni ezt a szűz földet. Így történt, hogy 860-ban Garðarr vagy Gardar Svavarsson körbehajózta ezt a földet, és felfedezte, hogy valójában egy sziget, amelyet minden oldalról tenger határol. Átnevezte „Garðarshólm”-nak, ami óészaki nyelven „Gardar szigetét” jelenti.
Visszaúton Gardar kitett egy Nattfari nevű vikinget az egész családjával Garðarshólm északi részén. Ők voltak Izland első telepesei!
Floki és Izland (Iceland) neve
Csak 868-ban indult Floki Vilgerðarson Garðarshólmi felfedezésére. Mivel nem ismerte a titokzatos sziget pontos helyét, három hollót vitt magával, hogy vezessék és felderítőként szolgáljanak.
Floki nem tudta volna egyedül megszervezni ezt az expedíciót. Szüksége volt egy legénységre, de nem volt pénze megfizetni őket. Egyetlen ígérete egy szűz, termékeny és szabad föld volt. Így indult el Floki feleségével és gyermekeivel, más vikingek kíséretében, mint például:
- Thorolf (Þórólfur): egy gazdálkodó, aki már nem tudta eltartani a családját. A régióban bekövetkezett változások hatással voltak tevékenységére és bevételi forrására;
- Herjof és Faxe (Herjólfur és Faxi): két, a nagyvárosokból száműzött ember. El akartak menekülni a viking és a keresztény vallás között dúló háború elől.
Miután elhagyták a Feröer-szigeteket, Floki egyenként elengedte a három hollót, amit magával vitt:
- Az első nem hagyta el a hajót, és azonnal visszafordult, visszatérve a kiindulópontra;
- A második a Feröer-szigetek irányába repült, majd visszatért a hajóra, túl sok segítség nélkül;
- A harmadik holló volt a befutó. Garðarshólmi vagy Snaeland irányába repült, és a céljuk felé vezette őket!
Miután hosszú távot hajóztak nyugat felé, Floki és legénysége megpillantotta a szárazföldet. Ez egy öböl volt, amelyet „Faxafloi”-nak kereszteltek el Faxe tiszteletére, ami Faxe-öblöt jelent.
Floki Vilgerðarson és minden társa a sziget keleti partján ütött tábort. Azonban a tél keményebb volt a vártnál, és Floki a hó és a jég fogságába esett. Frusztrációjában az „Iceland” nevet adta neki, ami „jégföldet” jelent. Ő volt az első viking felfedező, aki ilyen hosszú időt töltött Izlandon.
A visszatérés Norvégiába és Floki halála
Sem Floki, sem legénysége nem volt felkészülve a kemény télre, amely Izlandon várt rájuk. Amint az időjárás enyhébbre fordult, visszatértek hazájukba, Norvégiába, hogy új expedíciót készítsenek elő.
Az Izland felfedezéséről szóló hír nagyon gyorsan terjedt. Amikor kérdezték, Floki mindig azt válaszolta, hogy az egy szegény és érdektelen föld. Azonban társai, Herjof és Faxe, Izlandot az istenek királysága, Asgard „Idavoll” síkságához hasonlították.
Floki Vilgerðarson nem sokkal később visszatért Izlandra, hogy élete hátralévő részét ott töltse családjával együtt. Körülbelül ebben az időben, 874-ben kezdődtek meg az első viking telepes expedíciók Izland benépesítésére.
Floki és Ragnar Lothbrok ismerték egymást?
Floki a Vikingek sorozat egyik legkedveltebb karaktere. A rajongók legnagyobb bánatára Floki biztosan nem találkozott Ragnar Lothbrok-kal, és még kevésbé a fiaival. A legendás viking király, Ragnar ugyanis 840 körül halt meg, míg Floki csak 830-ban született.
Ezenkívül azok a történelmi és legendás források, amelyek Ragnar és fiainak hőstetteit mesélik el, egyetlen pillanatig sem említik Flokit vagy az esetleges találkozásukat. Akár a „Ragnars saga loðbrókar”-ban, akár a „Gesta Danorum”-ban, Floki nagy hiányzó.
Mindez azt jelenti, hogy Floki sosem volt Ragnar leghűségesebb társa. Soha nem hajózott Björn Vasoldalúval a Földközi-tengerre, és még kevésbé segítette Lagerthát vagy Csonttalan Ivart a háborúikban és csatáikban.
A történelmi tények cáfolják ezeket az eseményeket, és nagyobb értéket és érdemet tulajdonítanak annak az expedíciónak, amelyet Floki Izlandon vezetett. Találékonysága révén egyedül is sikerült nagy hajóssá válnia, a korlátok és az erőforrások hiánya ellenére. Minden kalandját sikerre tudta vinni.
