Ymir: Minden, amit a skandináv mitológia első óriásáról tudni érdemes
A skandináv mitológia számos istent, embert és különleges lényt vonultat fel. Természetesen nem mindegyikük bír azonos jelentőséggel, ami rengeteg izgalmas történet alapját adta. Ezek közül az egyik legfontosabb alak Ymir.
A jötunnok alapítója
Ymir a jötunnok, vagyis az óriások fajának teremtője. Ők alkotják a skandináv világ óriásait: hatalmas termetű, emberi alakú, emberfeletti erejű lények. Egyesek közülük alakváltó képességgel vagy illúziókeltő hatalommal is rendelkeznek, ami szinte isteni vonásokat kölcsönöz nekik. Ugyanakkor állandó harcban állnak a viking mitológia isteneivel, akiket Thor vezet.
Jötunheimben élnek, amely az Yggdrasil fáján Midgarddal azonos magasságban helyezkedik el. A két világot sűrű erdők és magas hegyek választják el egymástól. Míg az istenek a rendet képviselik, az óriások a káosz megtestesítői. Nem véletlen, hogy a Ragnarök végső csatájában is szemben állnak majd egymással.
Néhány óriás Utgardban lakik, abban a hatalmas erődítményben, amely a viking harcosok Valhallájához hasonlítható, bár jelentése eltérő. Itt lakik Utgardloki, az óriások királya. Ebben az erődben zajlott le az a próbatételsorozat, amelyen Thor részt vett. Az isten nem járt sikerrel, mivel Utgardloki ravaszsága és illúziói becsapták. Az óriások előszeretettel használták a mágiát céljaik eléréséhez. Ekkor született meg az ellentét Thor és Jormungandr között.
Minden jötunn Ymir, az első óriás leszármazottja. A név óészaki nyelven „falánkot” vagy „emberevőt” jelent, mivel ugyanabból a tőből származik, mint az „enni” ige. Az első óriások közvetlenül Ymir testéből születtek. Egy éjszaka, miközben aludt, a hónaljából izzadság folyt, és így született meg egy férfi és egy női óriás. Egy másik hatalmas lény, egy fiú, a lábaiból született: ő volt Thrudgelmir, a hatfejű óriás.
Megtalálhatók a Járnviðr erdőben is, amely elválasztja őket Midgardtól. Itt élnek az óriásokhoz köthető trollasszonyok. Ezt a helyet az Edda-énekek közül a Völuspá is említi, ahol leírják, hogyan segít egy öregasszony a jötunnok születésében:
„Keleten ült az öregasszony a Vaserdőben,
és ott nemzette Fenrir fajtáját,
egy közülük
szörnyű alakban elrabolta az égitestet.”
Az óriások egy része a hatalmas méretén túl szörnyűséges megjelenéssel is bírt: deformált testrészek, agyarak vagy karmok jellemezték őket. Thrivaldi például kilencfejű óriás volt, ami bizonyítja a köztük előforduló testi torzulásokat. Éppen ezért tekintették néha Jormungandr-et (a kígyót) és Fenrirt (a farkast) is óriásoknak. Ennek ellenére néhány óriás kiemelkedő szerepet játszik a viking világban.
De mielőtt mindez létrejött volna, egy különleges eseménynek kellett bekövetkeznie.
Ymir: A 9 világ teremtése
A skandináv kozmogónia szerint Ymir volt az első óriás, akit a Föld valaha látott. Ő volt az első élő lény, akit Brimirnek vagy Aurgelmirnek is neveztek, a vikingek szerint ő a Föld teremtésének forrása.
A világ kezdetén csak egy hatalmas szakadék létezett: Ginnungagap. Északon a jég világa, Niflheim határolta, amely az Elivagar folyókból táplálkozott. Délen Muspellheim, a tűz világa szegélyezte a szakadékot. Egy nap ez a két világ összeütközött, és ebből született meg Ymir óriás. Audhumla tehén tejéből maradt életben, amelynek négy tőgye négy tejfolyammá változott.
Az állat nyalogatta a zúzmarát és a sót, amely Ymir testét borította. Így született meg Buri, aki később nemzette Burt, az ősi idők istenét. Ő a leghíresebb skandináv istenség, Odin apja. Odinnak két testvére is volt: Vili és Vé.
Ymir hatalmas termetű óriás volt, de gonosz természettel. Egy nap Odin megelégelte a viselkedését, és testvéreivel együtt úgy döntöttek, megölik Ymirt, és a Ginnungagapba vetik. A teremtő óriás véréből hatalmas özönvíz keletkezett, amely elpusztította az összes többi óriást. Csak Ymir unokája, Bergelmir és felesége menekült meg egy kivájt fatörzsben, amely csónakként szolgált. Ők kapták a feladatot, hogy a katasztrófa után benépesítsék a világot.
Ymirnek köszönhetően jöhetett létre a világ. Húsa kitöltötte az univerzum közepén tátongó szakadékot. Fejéből formálták a Földet, szemöldökéből az emberi világot, Midgardot. Ymir haja fává, csontjai hegyekké váltak.
Testének minden részét felhasználták a világ megformálásához. Csontjainak töredékei és fogai alkották a sziklákat. Vére töltötte meg az óceánokat, tengereket, tavakat és folyókat. Mondhatni, a vikingeknek már akkor is volt érzékük az újrahasznosításhoz. Koponyája az eget alkotta, a húsában élő nyüvekből pedig törpék lettek. Közülük négyen tartják a világ négy égtáját: Nordri (Észak), Sudri (Dél), Austri (Kelet) és Vestri (Nyugat).
Egyes testrészei még Menglod lakhelyének falait is megerősítették, aki a Lyfjaberg hegyen él.
Az Edda-énekek közül a Grímnismál így írja le ezt a pillanatot:
„Ymir húsából lett a föld,
és véréből [vagy egyes változatokban izzadságából] a tenger,
csontjaiból a hegyek,
hajából a fák,
és koponyájából az ég.
Szemöldökéből az örvendező istenek megalkották Midgardot,
az emberek fiainak otthonát,
és agyából
kifaragták a sötét felhőket.”
Hasonlóság a görög titánokkal
Számos mitológiában megjelenik egy óriás vagy titán képe, aki a világ teremtésének forrása. A skandináv kozmogónia így párhuzamba állítható más teremtéstörténetekkel is.
Például vonhatunk párhuzamot a görög mitológia Kronoszának történetével.
Kronosz egy titán, Uranosz (az ég és az élet jelképe) és Gaia (a Föld jelképe) fia. Nem tévesztendő össze Kronosszal, az idő istenével. Ez az óriás feleségül vette nővérét, Rheát. Hat gyermekük született: három lány (Héra, Hesztia és Démétér) és három fiú (Hádész, Poszeidón és Zeusz).
Kronosz hamar rájött, hogy gyermekei okosabbak nála. Félve attól, hogy elveszíti a trónját, úgy döntött, felfalja őket. Amikor a hatodik gyermek megszületett, Rhea úgy döntött, elrejti egy krétai hegyben, és egy követ tett a bölcsőbe. Kronosz gyanútlanul lenyelte a követ.
A hegyekben elrejtett gyermek nem más volt, mint Zeusz. Ellenséges környezetben nőtt fel, a Méliadák és Amaltheia kecske nevelte. Ahogy nőtt, egyre erősebb lett. Felnőttként Zeusz elhatározta, hogy szembeszáll a titánokkal, köztük apjával is. Varázsitalt itatott vele, amitől Kronosz kihányta a gyermekeit, akik még mindig életben voltak. Métisz, a ravaszság istennője adott a titánnak hánytatót.
Testvérei, valamint a küklopszok és a hekatonkheirek segítségével Zeusz végül a Tartarosz mélyére vetette Kronoszt. Zeusz később a világot megosztotta két testvérével, Hádésszal és Poszeidónnal. Hogy az áldozatok biztosítva legyenek, megteremtették az embereket, akik intelligensek, de nem veszélyeztetik a trónjukat. Egy másik legenda szerint Prométheusz, egy jó titán teremtette az embereket agyagból, és ő adta nekik a tüzet a fejlődésükhöz.
A skandináv és a görög teremtéstörténet nem azonos, de tartalmaznak hasonlóságokat, mint például egy óriás meggyilkolása, aki az univerzum élén állt. Ymir alakja az indiai mitológia Yama istenével, a holtak bírájával is rokonítható.
Surt, egy nagyon öreg óriás
Amikor Ymirhez hasonló óriásokról beszélünk, nagyon magas, barátságtalan arcú férfiakra gondolunk. Bár a fizikai jegyek gyakran hasonlók a viking történetek óriásainál, a személyiségük eltérő.
Míg Ymirnek meglehetősen rossz természete volt, ez nem igaz mindenkire. Mimir egy nagyon ősi óriás, a Mimisbrunn őrzője. Ez a forrás a bölcsességet és az intelligenciát rejti. Jötunheimben található, az Yggdrasil fa egyik gyökere alatt. Bár a vánok és az ázok közötti háborúban lefejezték, Odin feltámasztotta, hogy tanácsadója legyen.
Surt természete hasonló Ymiréhez, de ismertebb, mint Mimir. Egyes források szerint a pusztító tűzóriás talán még Ymirnél is idősebb. Mivel Muspellheimben, a forró régióban lakik, ez teljesen lehetséges. De ha ez igaz, vajon Ymir teremtéstörténete a teljes igazság? Lehet, hogy a világ másképp épült fel, éppen Surt által.
Egy dolog biztos ezzel az óriással kapcsolatban: ő felelős a világ pusztulásáért a Ragnarök csatájában. Lángoló kardja hatalmas tüzet gyújtott, amely mindent elpusztított. A Völuspá így írja le ezt a pillanatot:
„A nap elsötétül,
a föld a tengerbe süllyed,
a ragyogó csillagok
eltűnnek az égről.
Füst kavarog,
tűz ordít,
a magas lángok
az égig táncolnak.”
Amíg más történelmi források nem bizonyítják az ellenkezőjét, a viking világ eredete Ymirhez köthető.
Ymir Fritz a „Shingeki no Kyojin” (Attack on Titan) sorozatban
A skandináv mitológiában Ymir nem a legnépszerűbb karakter a popkultúrában, mégis nagyon ismert egy híres mangában: az Attack on Titan-ban.
Ymir Fritz az első ember, aki megkapta a titánok erejét. Ő ad életet más titánoknak is. Ez a fiatal lány emberi formájában szőke és alacsony volt, de eredeti titán alakjában kolosszális méretű. Őt nevezik a Nagy Ősanyának.
Miután feleségül ment a királyhoz, három lánya született: Maria, Sina és Rose. Egy ítélethirdetés során egy harcos lándzsát dobott, hogy megölje a királyt. Ymir Fritz megvédte őt, de belehalt a sérüléseibe. Rejtély, hogy miért nem regenerálódott. A férje ekkor megparancsolta lányainak, hogy falják fel anyjuk holttestét.
Ezt a tettet egy konkrét céllal hajtották végre: a titánok vérvonalának folytatása érdekében. Ymir testének elfogyasztásával a lányok megszerezték az erejét. Halála után a király arra kérte lányait, hogy szüljenek gyermekeket, hogy a titáni családi erő tovább öröklődjön.
Rose, Maria és Sofia követték ezt a tanácsot, és a vérvonalból 9 titán született:
- Őstitán
- Női titán
- Beast titán
- Támadó titán
- Kolosszális titán
- Páncélos titán
- Szállító titán
- Kalapács titán
- Állkapocs titán
Ymir Fritz a „Utak” (Paths) világában ébredt fel, ahol az volt a küldetése, hogy továbbra is titánokat formáljon.
