A Valhalla az északi mitológia legendás helyszíne. A csatában elesett viking harcosok befogadóhelye. De végül is mit jelent ez a skandináv közösség számára? Ebben a cikkben mindent elárulunk.
Valhalla, az istenekhez kötődő hely
A Valhalla első említése két névtelen versben található. Az első I. Erik király halálát dicsőíti, akit 954-ben öltek meg Yorkban, az angol városban, amelyet a Nagy Hadsereg hódított meg. A második a norvég Hakon, a Jó halálát méltatja, aki szintén egy nagy király volt. Ő is csatában esett el 961-ben. Ez a két szöveg az élet arisztokratikus szemléletét írta le, hiszen csak néhány kiváltságos, gondosan kiválasztott személy juthatott be oda.
A Verses Edda így írja le a Valhallát: „Gladsheim a neve az ötödiknek, ahol a csarnok aranyló fénye bevilágítja a világokat; a legendás Valhallában választja ki Odin minden nap az Einherjarokat, a csatában elesetteket.”
Ha ismerjük az Edda szent szövegeinek fontosságát, azonnal kijelenthetjük, hogy ez egy mitikus hely. Az északi legendákban 9 világ létezik, köztük Asgard. Ezen a helyen (amelyet Borr fiai: Vili, Vé és Odin építettek) éltek az Ázok, köztük Grimnir is. Ez a név a legfontosabb északi isten, Odin másik neve – ugye, hogy milyen menő?
Ez a 9 világ egyébként a világfára épült, amely nem más, mint az Yggdrasil. Tehát Asgardban található az istenségek mesés temploma, a Valhöll. Etimológiailag a Valhalla szó az óészaki Valhöllből származik. A „valr” szóból áll, amely a csatatéren elesetteket, de a lovat is jelöli, valamint a „hǫll” szóból, ami csarnokot jelent. Snorri Eddája palotaként is értelmezhető, és gyakran a holtak csarnokának is nevezik.
Hogyan néz ki a viking Valhalla?
A Valhallát hatalmas palotaként írják le. Olyan magas, hogy egyesek szerint a tetejét sem látni. A tetejét aranyozott pajzsok alkotják, valószínűleg nyírfából. Nem meglepő egy ilyen tárgy látványa, amely szorosan kötődik az északi kultúrához. Hadilándzsák is jelen voltak. A skald Þjóðólfr, Hvínirből így írta le:
„Kőzápor alatt,
a bölcs harcosok
hátukon megcsillantották
Sváfnir csarnokának nyírfakérgét.”
A viking Grimnismal vers különösen említi, hogy a palota tetejét tiszta, csillogó arany borítja. A Valhallán belül található a Hlidskjálf. Ez a magas trón, ahonnan Odin ülve megfigyelhette az összes világot, még az emberekét is, és mindenki tevékenységét. A leghatalmasabb viking istent a skald költészetben néha Hlidskjálf urának is nevezik.
A Valhallának 640 kapuja van. A főkaput farkasok őrzik, felette sasok repülnek. Ez segít megelőzni minden külső támadást. A kapu előtt áll a Glasir fa, amelynek levelei aranyból vannak. Azt mondják, ez az arany metaforája.
Belül a palotában hatalmas, sárkánybőrből és legendás vadállatok bőréből készült székek találhatók. Vannak asztalok és jól megrakott büfék is, hogy a holtakat méltóképpen fogadják. A viking paradicsom lakói az idők végezetéig elszállásolva és táplálva vannak, amit később részletezünk. De végül is ki juthat be a Valhallába?
Több helyszín a Valhallán belül
A Valhalla az a hely, ahol a legérdemesebb viking harcosok találkoznak. A csatatéren a Valkűrök választják ki őket, azok a lányok, akiket Odin isten gondosan válogatott ki. Egyes harcosok, akik túl akarták élni a csatákat, nem néztek az ég felé, hogy ne hívják fel magukra a Valkűrök figyelmét, akik a halálba vihették volna őket.
Tudni kell, hogy különbséget tettek a holtak helyszínei között.
Helheim fogadta be az öregségben, betegségben elhunytakat és azokat a halottakat, akik szerintük nem voltak méltók a tiszteletre. A lakhely, amelyet Helnek rövidítenek, Loki lányának, Hel istennőnek a háza. A különböző szövegek sötét, ködös és hideg helyként írják le. Olyan lények lakják, mint Hraesvleg óriás vagy Garm, a szörnyű kutya. Azok, akik Helbe kerülnek, bizonyos szégyent hordoznak.
A Fölkvangr, Freya tiszteletére, azoknak a vikingeknek az otthona, akik családjuk, klánjuk védelmében vagy más védelmi küldetésben harcoltak. A „nép mezejének” is nevezett helyet egy vidéki paradicsomhoz, de egyben a pihenés és jutalom helyéhez is hasonlítják.
A Valhalla azoknak a vikingeknek való, akik támadás közben haltak meg. Ők az életüket a háborúnak szentelik, így ez a legrangosabb hely a skandináv harcosok számára.
Szent paradicsom a vikingeknek
Amikor megérkeznek ebbe a nagy paradicsomba, a harcosok felveszik az Einherjar nevet. Ők azok, akik „hadsereget alkotnak”, és akik fegyverrel a kézben estek el a csatatéren.
Ezért van a vikingeknek különleges vonzalmuk a harchoz. Nem akarják csalódást okozni istenüknek azzal, hogy nem fogadják be őket a paradicsomba, és ez adja meg nekik a győzelemhez szükséges nagy erőt.
Tudja meg, hogy egy viking harcos élete különösen rövid volt. A számos utazás és fosztogatás nagyon veszélyes volt, és kevesen érték meg a negyvenéves kort. A Valhalla végtelen ellátása különösen vonzotta az arisztokrata harcosokat. Mivel tudjuk, hogy sok viking akart hatalomra szert tenni, ez jelentős népességet képvisel. Azt mondják, a Valhalla csarnoka több százezer harcost tartalmazott, körülbelül 614 400-at.
A legnemesebb harcosok és vezetők valóban imádták Odint. A gazdák különösen Thorhoz imádkoztak, hogy biztosítsák földjeik termékenységét. A Bilskirnir egy olyan palota, amely a mennydörgés istenének adott otthont.
A Valhalla tehát fontos motivációt jelentett a vikingek számára. Lehetővé tette számukra, hogy legyőzzék félelmeiket a csaták során, és így rettegett ellenfelekké váljanak. A skandináv harcosok így képesek voltak legyőzni a náluk nagyobb erőket is, míg más civilizációk esetleg elvesztették volna a moráljukat a csatatéren elszenvedett sok haláleset miatt. Egyesek hihetetlen képességekkel rendelkeztek, mint például a Berserker, aki szent dühbe gurult, ami emberfeletti erővel ruházta fel.
Snorri Sturluson keresztény tudós megtanította nekünk, hogy Odint Valfatherként, azaz a elesettek atyjaként is ismerték. Azok a vikingek, akik hősiesen estek el a csatában, olyanok voltak, mint az örökbe fogadott fiai. Ezért a megtiszteltetésért voltak hajlandóak kockáztatni a véres halált.
Táplálék a harcosoknak
Ahogy korábban leírtuk, a Valhallába érkező harcosokat nagy lakomával fogadják. Az idők végezetéig ételt és szállást kapnak. Az Einherjarok Sæhrímnir vadkan húsával táplálkoznak. Ez az állat minden este életre kel, hogy másnap újra megegyék. Andhrímnir szakács minden nap megfőzi az Eldhrímnir nevű üstjében. Csak Odin nem eszik. Ő csak bort iszik étkezés gyanánt, és az ételét a farkasainak adja.
Italként a vikingek Heidrun kecske tejét isszák. Ez valójában mézsör, egy nagyon kedvelt ital Észak-Európa ezen részén. A Valhallán belül a kecske a Læradr fa leveleit legeli. Óészaki nyelven Hléraðrnak hívják, ami azt jelenti: „aki pihenést biztosít”. Ez a fa táplálja az Eikthyrnir szarvast is. Azt mondják róla, hogy annyi vizet vezet el az agancsain keresztül a Hvergelmir világ felé, hogy minden folyó az Ázok birodalmából származik.
A bőséges lakomát, hogy minden harcos jóllakhasson, ugyanazok a Valkűrök szolgálják fel, akik a csatában elesett vikingeket begyűjtötték.
Ragnarök és a Valhalla
Az Einherjarokat minden nap Gullinkambi kakas ébreszti. Felöltöznek, magukra öltik páncéljukat, majd egymás ellen harcolnak egy elkerített helyen az Idavoll mezőn, egészen addig, amíg meg nem ölik egymást. Ezt azért tehetik meg, mert utána újra életre kelnek. A harcosok ezután lovakon térnek vissza a küzdőtérről, hogy elfogyasszák a nap első étkezését, reggel 9 óra körül. Ez a nap nagy részét kitölti. Minden este elfogyasztják az óriási Sæhrímnir disznót.
A Vafþrúðnismál, az Edda harmadik verse, így írja le ezt a pillanatot:
“Minden Einherjar
Odin mezején
minden nap megküzd egymással.
Kijelölik a halottakat,
majd a csatából lóháton térnek vissza.
Ezután együtt ülnek, megbékélve.”
A Valhalla harcosai várják a napot, amikor a palota 640 kapuja kinyílik, hogy megvívhassák a Ragnarök háborúját az Ázok oldalán.
Snorri Sturluson így írja le ezt a pillanatot:
“Nyolcszáz Einherjar
jön ki egyszerre minden kapun,
amikor elmennek harcolni a farkassal.”
Ez a csata az északi mitológia szerint a világ végét jelenti, és Ragnaröknak hívják. Ez a végső csata, amely az Ázokat állítja szembe az óriásokkal, az emberek és a benne részt vevő különböző istenek halálát jelzi. A csata a Vigrid síkságon zajlik.
Az Einherjarok ott szörnyű lényekkel fognak megküzdeni. A hatalmas Midgard-kígyó (más néven Jörmungand), amely kiemelkedik a tengerből, minden irányba mérget fog permetezni, és hatalmas hullámokat okoz a földeken. Thor fogja megölni, aki maga is belehal a sebeibe. Surtr, a tűzóriás lángba borítja Asgardot.
Ez a csata sok halálos áldozatot követel. A Fenrir farkas kiszabadul láncaiból és megöli Odint. A cselszövés istene, Loki, aki a csatában az óriásokat vezeti, kölcsönösen megöli egymást Heimdallal, az ellentétes istenségével.
A Valhalla jelenléte a kultúrában
A viking paradicsom egy nagyon ismert és sokat emlegetett hely az északi mitológiában. Ezért logikus, hogy számos alkalommal megjelenik különböző kulturális alkotásokban.
A Valhalla különböző zeneszámoknak adja a nevét a heavy metal, különösen a viking metal műfajában. Olyan zenekarok, mint az Amon Amarth vagy a Bathory, dalt neveztek el róla. A 30 Seconds to Mars rockzenekar is készített róla leírást.
Vizuális alkotások is utalnak rá. A videojátékok szektorában a nagyon népszerű Final Fantasy saga gyakran utal rá. A 2011-ben megjelent Skyrimben az északi harcosok paradicsomát Sovngardénak hívják. Az Assassin’s Creed saga, az egyik legkelendőbb, 2020 végén egy epizódot szentelt a vikingek világának, Valhalla címmel. A Vikings és a The Last Kingdom sorozatok is gyakran foglalkoznak a témával, míg a Mad Max: A harag útja című filmben a Warboyok a Valhallába vágynak.
Peter Madsen művész 1979-ben alkotta meg a viking paradicsomról elnevezett képregényét. Egy 1986-ban megjelent dán rajzfilm ebből merít ihletet, és illusztrálja a Prózai Eddát. Richard Wagner zeneszerző megalkotta az Istenek alkonya operát, amelyben egy 6 perces darab az istenek Valhallába való bevonulását hivatott ábrázolni. A Valhalla színdarab, amelyet Sara Lemaire és Anna Nilsson rendezett, és a belga Petri Dish társulat produkált, egy másik példa.
